Mítoszok és valóság: berögzült tévhitek a szobanövényekrôl

Van néhány dolog, amit mindenki tud a szobanövények gondozásáról. Én is tudtam ezeket a dolgokat. Aztán amikor kezdtem mélyebbre ásni magam a szobanövények világába, kiderült, hogy sok "ezt mindenki tudja" dolog csak tévhit, ami jobb esetben semmit nem ér a növények számára, rosszabb esetben viszont éppen ellentétes hatást érünk el vele, sőt akár teljesen tönkre is tehetjük a szobanövényeinket. Összegyűjtöttem néhány ilyen tévhitet, amit érdemes tisztába tennünk.

1. Minél nagyobb a cserèp, annál jobban fejlôdik a növény.

Nem, nem, ha a kelleténél jóval nagyobb cserépbe ültetjük a növényünket, akkor a gyökérzet fejlődésére, és nem a levélzet növekedésére fog koncentrálni, hiszen úgy több vizet és tápanyagot tud felvenni. Egyes növények (például a szobafutóka és a Monstera adansonii) egyenesen azt szeretik és úgy fejlődnek megfelelő mértékben, ha teljes mértékben körbefonhatják a földlabdájukat (angolul ezt úgy mondják, hogy root bound). Ráadásul még tönkre is tehetjük a növényünket, ha túl nagy cserépbe ültetjük, mivel a túl nagy földlabda sokáig tárolja a vizet, sok időbe telik, míg kiszárad, amivel a kevés vizet igénylő növényeket és a pozsgás fajtákatkárhozatra ítélhetjük, könnyen megindulhat a gyökerek rothadása.

Persze jó kérdés lehet, hogy mégis akkor mikor kell átültetni a növényeket. Erre van néhány általános érvényű javallat: például ha már a föld felszínén is megjelennek a gyökerek, az általában jól jelzi, hogy kinőtte a növényünk a cserepét; vagy szintén átülhethetjük, ha a cserép alján körkörösen nőnek a gyökerek.

2. Vízpermetezéssel elérhető a kellő trópusi páratartalom.

Ki ne szeretné vízzel spriccelgetni a növényeit? :) Én is imádom, olyan gondoskosó érzés, viszont az nem igaz, hogy a vízpermettel előállítható a kellően magas páratartalom a trópusi származású szobanövények számára. Gondoljunk bele, hogy amikor végigspricceljük a leveleket, csak pár percig maradnak meg a leveleken a vízcseppek, így a gyorsan elpárolgó víz csak nagyon-nagyon rövid időre emeli meg a levegő páratartalmát, azt is csak a levelek közvetlen környezetében, és a pár perc elteltével ugyanúgy visszaáll a normál szobai körülményekre a páratartalom.

Sok trópusi szobanövénynek persze semmi baja nem lesz attól, ha spriccelgetjük a leveleit, viszont vannak olyan növények is, amelyek leveleinek nem tesz jót a közvetlen vizezés, rothadásnak indulhatnak, vagy gombásodáshoz, bogarak megjelenéséhez vezethet, főleg ha nincs elég légmozgás (ez is csak azt mutatja, hogy érdemes tisztában lenni minden egyes szobanövényünk igényeivel és lehetséges problémáival). Arról se feledkezzünk meg, hogy egy-két kivétellel a trópusi szobanövények is bár rényleg preferálják a magasabb páratartalmat, jól megvannak a normál szobai körülmények között is (azért közvetlenül ne tegyük őket a fűtőtest mellé). Ráadásul a csapvíz a mindenféle vegyianyag-tartalma miatt fehér száradási foltokat hagyhat a leveleken, amik nem túl szép látványt nyújtanak. Ha érdemben szeretnénk növelni a páratartalmat, szerezzünk be egy párásító készüléket és helyezzük a trópusi szobanövényeink mellé.

3. Tápoldat, tápoldat, tápoldat. Az mindent helyre hoz.

Sokan azt hiszik, hogy ha valami gond van a növényükkel, akkor csak tápoldatot kell adni neki, és az majd felturbózza és helyrehozza. Na, ez az a tévhit, ami miatt rövid úton a kukában landolhatnak a szobanövényeink! A tápoldatok egyáltalán nem úgy működnek, mint az emberek számára a gyógyszerek, csak magas koncentrációban tartalmaznak olyan elemeket és vegyületeket, amelyek megfelelő hígítás mellett valóban az egészséges növények fejlődését, nem oldják meg a "betegségüket". A növényeknek mindig csak egy bizonyos mennyiségű tápanyagra van szükségük, és azzal, hogy több tápoldatot adunk nekik, nem tudjuk kikényszeríteni a nagyobb tápanyagfelvételt, helyette inkább úgymond megégethetjük a rengeteg felesleges tápanyaggal a gyökérzetét, ami csak tovább ront az állapotán!

4. A szobanövények megtisztítják a levegőt az otthonunkban.

Sok szobanövényt próbálnak eladni és reklámozni azzal, hogy "a NASA kutatói is kimutatták", hogy kiváló levegőtisztító (például szobafutóka, zöldike, vitorlavirág). Míg laboratóriumi körülmények között ez valóban igaz is, a szobában nevelt változataik azonban nem képesek lényegesen javítani otthonunkban a levegő minőségét. Elvileg ahhoz, hogy érdemben javuljon a levegő lokális minősége, körülbelül 5000 kifejlett szobanövényre lenne szükség egy 45 négyzetméteres lakásban.

5. Az a jó, ha szabályos idôközöként öntözzük a növényeket.

Igazából ezt a tévhitet sosem értettem, főleg ha minden szobanövényét egyszerre akarja öntözni valaki. Minden szobanövény más, alapból nagyon változó, hogy melyik mennyi vizet igényel, ehhez jön hozzá, hogy a növények méretétől, levélzetének fejlettségétől is függ, hogy melyik mennyi idő alatt veszi fel a talajból a vizet, illetve magának a földlabdának a mérete is befolyásolja, hogy egy-egy öntözés után mennyi vizet tud eltárolni. Ha valaki egyenközönként próbálja meg locsolni a növényeit, akkor az leggyakrabban túlöntözéshez, ritkábban alulöntözéshez vezet!

Ahelyett, hogy fix öntözési periódust állítanánk fel, figyeljük a növényeinket: figyeljük, hogy nem száradnak-e a levelek szélei? Van-e elszíneződés a leveleken? Nem kókadtak-e a levelek? Ha beledugjuk az ujjunkat a földbe, mennyire száraz vagy nedves? Nem áll-e a víz az alátétben vagy a kaspó alján? Ezek mind olyan jelek, amelyek segíthetnek rámutatni, hogy mikor mennyi vízre van szüksége a növénynek.

Képek forrása: Organic indoor gardening | HGTV | Stylist | BHG | Business Insider

Kincset érô szobanövények potom pénzért

Zöld növény mix: na az meg milyen növény? - kérdeztem mindig magamtól, amikor kezdô szobanövény kedvelôként próbáltam növényt választani a különbözô áruházakban. És tényleg, sok áruházban csak ennyi szerepel a növények cimkéjén, így hacsak nem ismerjük fel kapásból a növényt, sokszor rejtély marad az igazi neve és csak nehezen járhatunk utána, hogy milyen gondozást igényel. Pedig nagyon különbözô víz-, fény-, táp- és talajigényû növényeket látnak el "zöld növény mix" cédulával, ezért ha nem vagyunk képben, akkor könnyen tönkretehetjük az új növényünket.

Ez a "zöld növény mix" elnevezés számomra úgy hangzik, mintha nagyon átlagos, jelentéktelen zöld növényt takarna, már-már degradálónak hat. Pedig ha jobban megnézzük, sokszor igazi gyöngyszemeket tálálunk a "zöld növény mixek" között, ráadásul iszonyat kedvezô áron. Csak hogy példálózzak, pár napja 400 forintért szereztem be egy 15 cm magas tarka szobafikusz, és másik 400 forintért egy hasonló méretű krotont, elôtte pedig 650 forintért egy 20 cm-es buzogányvirágot ;) Mindezt a Tesco "zöld növény mix" készletébôl, de időnként az Intersparban és a Pennyben, valamint az Aldiban és a Lidlben (ez utóbbiakban nem vagyok biztos, hogy "zöld növény mixként" futnak a növények) is hasonlóan aprópénzért juthatunk szebbnél szebb szobanövényekhez. Persze ne számítsunk hatalmas méretű növényekre, azoknak azért meg kell fizetni az árát, de ha odafigyelünk az igényeikre és kedvező körülmények között tartjuk ezeket a 15-20 cm-es növénykéket (amik egyébként nem annyira kicsik!), akkor észre sem vesszük, hogy már a második cserepüket növik ki :)

Hogy segítsem a növények beazonosítását, a következőkben összegyűjtöttem néhány szobanövényt, amely gyakran fordulnak elő a zöld növény mixekben, és 1000 forint alatt juthatunk hozzájuk. A legtöbb egyébként nagyon könnyen tartható, szinte igénytelennek mondható, így tényleg megfelelőek lehetnek akár kezdőknek, akár haladó szobanövény gyűjtőknek :) Javaslom, hogy mindig szaladjunk végig az áruházi látogatásunk elején a növényes polcon, hátha érkeztek új olcsó növények (idônként vannak csak).

Ficus elastica: szobafikusz

Ez az egyik kedvencem a "zöld növény mixek" közül, mert imádom, hogy a szellősen elhelyezkedő vastag, húsos levelei olyan elegáns külsőt kölcsönöznek a számára. A levelei miatt könnyen felismerhető, de több változata is van, amelyek a levelek színe és mintázata alapján különülnek el egymástól - ezek közül én a képeken is látható sima zöld és a tarka (Tineke típusú) változataival szoktam találkozni az áruházakban. Egyébként egy nagyon könnyen kezelhető növényről van szó, amit csak akkor kell locsolni, ha majdnem kiszáradt a földje (a túlöntözést viszont nagyon megszenvedi). Közepesen gyorsan növekszik, de jó néhány év elteltével akár 2 méteresre is megnőhet, főleg ha nem vágjuk vissza.

Dieffenbachia: buzogányvirág

Hasonlóan mutatós szobanövény a buzogányvirág is, ami bár kedveli a sok fényt, szűrt fénnyel és kevsebb vízzel is megelégedik. Többféle levélmintázattal találkozhatunk, de szinte mindegyik zöld és sárgásfehér színekkel dicsekedhet. Ha jól érzi magát, gyorsan hozza az új hajtásait, és néhány év alatt akár 60-70 cm nagyságú dús "bokorrá" is nőhet ;)

Kroton

Ha valami igazán színessel szeretnénk díszíteni lakásunkat, de nem vagyunk a virágok hívei, akkor a krotonok remek alternatívát jelentenek: az egyik legszínesebb levéldísznövényként a zöld, sárga, vörös mindenféle színkombinációjában pompázhatnak. Csak arra ügyeljünk, hogy sok fényt kapjon, különben a levelei elvesztik a tarka színüket. A kroton egyébként könnyen kezelhetô, sôt azoknak is jó választás lehet, akik hajlamosak a szükségesnél gyakoribb öntözésre (csak ne álljon pangó vízben).

Vitorlavirág

A "zöld növény mixek" közül a vitorlavirág igényli a legtöbb odafigyelést, de azért ezzel is könnyen boldogulhatunk. Hosszúkás méregzöld, fényes felületű levelei és a képen is látható fehér virágai vannak. Az az igazság, hogy ha egyszer elvirágoznak a virágai az áruházból hazajôve, akkor nagyon nehezen lehet újra virágzásra bírni (az enyém az elmúlt két évben egyszer sem virágzott, akármit csináltam is vele), de önmagában a levélkoronája is feldobja a lakást. A vitorlavirág szeret a közvetett napsütésben fürdôzni, és szereti, ha nedves a földje, viszont nagyon érzékeny a gyökérzete a víz összetételére, a kemikáliákra és a túl hideg vízre, ezért is macerásabb kissé a gondozása. 

Ficus benjamina: csüngőágú fikusz

A csüngőágú fikusz a mai napig az egyik legelterjedtebb szobanövény, nagyon gyakran találkozhatunk velük az irodaházakban is (ott persze a nagyobb fás változataival). A népszerűsége annak köszönhető, hogy ha sikerül egy kellően fényes, huzatmentes helyre beállítani, akkor szépen fejlődik, ha pedig nem érzi jól magát, akkor azonnal jelez a leveleinek ledobálásával, így a kevésbé jártás növénygondozók is gyorsan észbe kaphatnak. Kisméretű levelei lehetnek méregzöld színűek vagy tarka mintázatúak, és gyors növekedése miatt jól formázható, metszhető. A "zöld növény mixekben" mindig csak kicsi, kb. 15 cm-es bokorként (például OBI) vagy fának alakított (példádul Ikea) formában szokták árulni.

Chlorophytum comosum: zöldike

A felsorolt "zöld növény mixek" közül talán ez a legkönnyebben tartható. A liliomfélék családjába tartozó zöldike kifejezetten kevés vizet igényel, sosem szabad hagyni, hogy vízben álljon, mert attól nagyon-nagyon hamar tönkre megy (igen, igen, tapasztalatból mondom). Cserébe viszont dús levélzetű növényt kaphatunk, ami akár cserépben, akár csüngő kaspóban tartva kellemes látványt nyúlt. Ráadásul gyorsan csaporodik, az elvirágzott apró virágok helyén könnyen elültethető levélsarjadékok nőnek, így hamar és kevés munkával juthatunk még több szobanövényhez :)

Képek forrása: Scoop | RHS Plants | nursery live | crocus | Jagtap nursery's garden center | Robertson's flowers & events | Gardens4You | Roger's gardens | Pinterest

Homalomena rubescens gondozása és szaporítása

Ez a növény az egyik új kedvencem. Teljesen lenyűgöztek a vörösbarna szárakon ülő hatalmas levelei! :) Mivel hazánkban annyira még nem elterjedt, de néhány helyen már lehet kapni, mindenképpen össze akartam foglalni a tudnivalókat a Homelomena rubescensről, amelyet köznapi néven smaragdvirágként (Emerald gem plant) vagy vörös pajzsvirágként (Red shield plant) emlegetnek.

A Homelomena rubescens Ázsia déli részein, elsősorban Bangladesh környékén található trópusi-szubtrópusi esőerdőkben őshonos, éppen ezért a nedves és páradús környezetet kedveli. Egyébként a Homelomenák a nagyon kedvelt filodendronok (például könnyezőpálma, futó sajtpálma) rokonai.

Gondozása:

Elhelyezés: világos helyen érzi igazán jól magát, ahol sok közvetett napsugárzás éri. Kevésbé fényes, félárnyékos környezetben is tartható, ekkor viszont jóval lassabban fejlődik. A közvetlen napsugárzást viszont nem tűri, a levelei könnyen megéghetnek.

Talaj, átültetés: egy jól szellőző, kedvező vízvezetőképességgel rendelkező talajt válasszunk vagy állítsunk össze a számára. A cserepe mindenképpen lyukas aljú legyen. Mielőtt átültetnénk, hagyjuk nyugodtan a gyökérzetet teljesen átszőni a földlabdáját, mert ez a növény ilyenkor fejlődik a leggyorsabban. Akkor érett meg az átültetésre, amikor a gyökerek körkörösen körülfonták a föld külső részét.

Öntözés: alapvetően szereti a nedvességet, de a túlntözést nem jól viseli. A legjobb, ha hagyjuk a földjánek a felső felét kiszáradni, ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy ne legyen teljesen száraz a földje huzamosabb ideig.

Párásítás: esőerdei növényként a magas páratartalmú környezetet kedveli, de az átlagos páratartalmat is jól viseli (de ne tartsuk azért közvetlenül a fűtőtest mellett). Meserséges párásítással (vizes permetezés, kavicságy, párásító) viszont a kedvére tehetünk.

Tápoldatozás: csak tavasszal és nyáron igényli a tápoldatozást, ekkor is csak kis koncentrációban adagoljuk neki két hetente vagy havonta. Sose tápoldatozzuk, ha nagyon száraz földje, mert ilyenkor könnyen megégethetjük a gyökérzetét, helyette nedvesítsük meg előtte kissé a földjét.

Szaporítás: a legegyszerűbb, ha tőosztással szaporítjuk.

Problémái és betegségei:

1. A Homelomena rubescens levelei sárgulásnak indulnak, ha kedvezőtlenek a környezeti körülményei. Ez alatt leggyakrabban túlöntözés vagy éppen alulöntözést érthetünk. Ha sárgulást tapasztalunk, dugjuk az ujjunkat a földjébe pár cm mélységbe és ellenőrizzük a föld nedvességtartalmát, ettől függően döntsünk, hogy túlöntözésről vagy alulöntözésről van-e szó.
2. A levelek sárgulását okozhatja a kedvezőtlen hőmérséklet is. A Homelomena rubescens a meleg környezetet szereti, ha hideg éri például az ablakpárkányon, akkor azt a levelek sárgulásával fogja jelezni. Ilyenkor helyezzük át a növényünket egy melegebb helyre, és ha valóban ez volt a gond, akkor nem fognak tovább sárgulni a levelek.
3. Ha barnulnak és elszáradnak a levelek szélei, akkor valószínűleg túl alacsony a levegő nedvességtartalma. Ha ezen nem próbálunk segíteni, akkor a szélek barnulása után a teljes levél besárgulhat. Ilyenkor minimum permetezzük a leveleket, vagy gondoskodjunk a folyamatos párásításról.

Egyéb tudnivalók:

1. A levelek sárgulása nem minden esetben jelent gondot, ugyanis az idősebb levelek időnként elsárgulhatnak. Ez egy természetes folyamat, nyugodtan el lehet távolítani ilyenkor ezt a levelet egy éles metszőollóval vagy késsel. Ha viszont egymás után több levél is sárgulni kezd, akkor valószínűleg valamit nem jól csinálunk.
2. A Homelomena rubescens mind a gyerekekre, mind pedig a házikedvencekre nézni mérgező növény.

Képek forrása: Der Palmenmann | Bloom Box Club | Pinterest

Sikerült! Szobafutóka szaporítása pár hét alatt

Amióta csak megláttam és hazahoztam egy mohaoszlopra felfuttatott szobafutókát, még többet és többet akarok belőle :) Ezt a gyönyörű tarka változatot a 13. kerületi virágpiacon sikerült beszereznem nagyon kedvező áron, amikor tavaly karácsony előtt az egyik barátnőm szerzett kedvezményes belőpeket a piacra. Azóta nő, mint a gomba, ezért úgy döntöttem, megpróbálom szaporítani, hogy a lakás több pontját is feldobhassa. Íme a lépésről-lépésre folyamat és a végeredmény :)

Ha kedvezőek számára a körülmények, akkor a szobafutóka iszonyat gyorsan tud növekedni, ezért viszonylag sokszor lehet szükség a metszésére, hogy megtarthassa szép formáját. A metszés gyakorisága persze függ attól is, hogy milyen formában tartjuk a futókánkat: az enyém oszlopra van futtatva, de lehetne rácsozott lugasra is futtatni, vagy éppen hagyni, hogy vízesésként omoljon lefelé, akár egy bútor tetejéről vagy egy csüngő cserépből. Akárhogyan is, a túl hosszúra nőtt indákat érdemes lehet visszavágni, hogy kordában tartsuk a növényt, és ha van kedvünk a szaporításával bíbelődni, akkor a levágott indák pont jó alanyok is erre. A növény fejlődése persze a metszést követően is folytatódni fog, ugyan nem pont a metszési pontnál, hanem az indának egy felsőbb pontjából fognak kiindulni az új hajtások.

A szobai futókát lehet vízben gyökereztetni vagy azonnal földbe dugva várni, hogy meggyökeresedjen. Bár mindkettő működő módszer, amikor lehet, én mindig a vizes gyökereztetést választom, mert ilyenkor figyelemmel lehet követni az egész folyamatot.

Emellett a futókát indaként és levelenként is lehet gyökereztetni - hogy melyiket érdemes választani, az attól függ, hogy mik a terveink a gyökereztetéssel. Ha egy indát szaporítunk, akkor gyökerezés után az inda tovább fog nőni, így a végére egyetlen hosszú futó indánk lesz. Ez jó választás lehet például akkor, ha a már meglévő futókánkat szeretnénk dúsabbá tenni egy-két új inda hozzáültetésével. Ha viszont egy új cserépnyi futókát szeretnénk, jobban járhatunk, ha levelenként gyökereztetjük a futóka-kezdeményeket, mert így minden levél alól egy-egy új inda fog fejlődni. Én az utóbbit választottam, hiszen új helyekre szeretnék futókákat a lakásba :)

Első lépésként tehát vágjuk le a hosszúra nőtt indákat. A metszést a legalsó megtartani kívánt levél leágazási pontja alatt 1-2 centiméterrel ejtsük meg, ahogy a képeken is látható. Ezután a lemetszett indákat tovább fogjuk szeletelni, a levelenkénti szaporítás esetében úgy, hogy a levelek leágazási pontja mellett mindkét irányban 1-2 cm hosszú szárat hagyunk meg. A köztes szárrészeket ki is dobhatjuk. A levelekhez meghagyott pár cm hosszú szárrészen található egy barna kis gubacs, innen fognak megindulni a gyökerek.

Ha előkészítettük a kis futóka-kezdeményeket a 3. képen látható módon, akkor már mehetnek is a vízbe. A vizes gyökereztetésnél figyeljünk oda, hogy a meghagyott szárrészek mindig víz alatt legyenek, a vizet pedig néhány naponta cseréljük (én 3-4 naponta cseréltem). A gyökereztetéshez főleg melegre van szüksége a növénynek, elsősorban ezt a szempontot vegyük figyelembe, amikor helyet találunk az üvegnek, és csak másodsorban próbáljunk fényes helyet keresni (de ne érje közvetlenül napfény a leveleket). Ha időközben látjuk, hogy valamelyik levél nagyon fakulni, esetleg barnulni kezd, ahogy a meghagyott szárrésze is, akkor azt vegyük ki a vízből és dobjuk ki, hogy rohadás esetén biztosan ne tegyen kárt a többiben.

Ha a gyökerek hossza eléri az 5-8 centimétert, akkor már földbe is ültethetők a kis futókák. Nekem körülbelül 4 hét alatt érték el a gyökerek azt a fejlettséget, ami az 5. képen is látható, de a neten olvastam, hogy akár 2 hét is elég lehet. Ne hagyjuk viszont, hogy túl fejlett gyökérzetet eresszen a vízben tartva a futóka, mert akkor nem fogja túlélni a földbe ültetéssel járó környezeti sokkot Gondoljunk csak bele, a kiültetés során egy teljesen vizes közegből hirtelen egy nagyon száraz és levegős közegbe kerül a gyökérzete, ami minden növény számára megterhelő. A környezetváltozás mértékének csökkentéséért alaposan locsoljuk be a jó vízelvezetésű földjét a kiültetést követően, és körülbelül 2-3 hétig gyakran locsoljuk is az új növénykét, hogy fokozatosan szoktathassuk hozzá a száraz földes közeghez és a normál locsolási ciklushoz. A beültetés során nagyon óvatosan bánjunk a fiatal kis gyökerekkel, hogy ne sérüljenek meg, illetve figyeljünk arra, hogy ha már a vízben megjelentek az új hajtások, akkor ezeket mindig próbáljuk a föld felszínén tartani a beültetés során.

Az utolsó képen látható, hogy milyen lett a beültetett futókám. Mivel ezt a cserepet polc tetejére szánom és lefelé szeretném futtatni majd belőle a futókát, 10 darab kis hajtást ültettem bele, remélve a szép dús hatásban :) Ha beindul a fejlődés, hozok képet az eredményről.

Epipremnum aureum (szobafutóka) gondozása és szaporítása

A szobafutóka egyszerű magyar neve egy egyszerűen tartható, mégis gyorsan fejlődő és látványos szobanövényt takar. Dúsra nevelt cserépben, felfuttatva vagy csüngő cserépből lelógatva is elképesztő látványt nyújthat, ráadásul jó tűrőképessége miatt a kissé feledékeny növénytartók is bátran vállalkozhatnak egy futóka beszerzésére.

A szobafutóka, vagy latin nevén Epipremnum aureum az egyik legkönnyebben tartható szobanövény, amelynek szív alakú levelei lehetnek egyszerűen zöldek, vagy sárgás-ezüstös színekkel tarkítottak. Eredetileg Francia-Polinéziából származik, de azóta több trópusi-szubtrópusi területen is elterjedt a természetben. A kevésbé alapos üzletekben néha futó filodendronként árulják, mivel egészen hasonlítanak külsőre is, és a szükségleteiket tekintve is.

Gondozás:

Elhelyezés: nagyon szereti a sok fényt, de a közvetlen napsütés megégeti a leveleit. A tarka változatain azonnal meglátszik, ha nem kap elég fényt, mert a leveleik elvesztik a tarka színüket és egyszínű zöld levelűvé alakulnak. A legjobb, ha egy világos ablak környékére helyezzük a cserepét.

Talaj, átültetés: a futókának nincs különösebb igénye a talaját tekintve, az egyetlen dolog, amire érdemes figyelni, az a jó vízáteresztő képesség, hogy könnyen elérhető legyen a nedves, de nem tocsogós állapot. Az átültetést nem kell sűrgetni, hagyjuk, hogy körbefonja a gyökérzete a földlabdáját, majd ültessük át egy pár centiméterrel nagyobb cserépbe.

Öntözés: hagyjuk kiszáradni a földjét két öntözés között. Ha már látjuk, hogy kókadnak a levelei, vagy az ujjunkat a földbe dugva érezzük, hogy száraz a földje, öntözzük meg. Sose hagyjuk, hogy tocsogó vízben álljon! Minél jobban eltaláljuk a növény számára kellemes öntözési mennyiséget és gyakoriságot, annál nagyobb levelekkel fogja meghálálni a törődést.

Párásítás: alapvetően a szobai futóka is szereti a nagy páratartalmú levegőt, de jól megvan a szárazabb szobákban is. Ennek ellenére meghálálja, ha párásítunk körülötte.

Tápoldatozás: kéthetente vagy havonta érdemes tápoldatozni, hogy legyen elég tápanyag biztosítva számára a növekedéshez.

Metszés: ha jól érzi magát, a szobai futóka iszonyat gyorsan tud növekedni. Futónövényként felfuttatjatjuk vagy hagyhatjuk függönyszerűen lógni, de akárhogyan is döntünk, metszetnünk kell majd a növényünket a rendezett állapotának fenntartása érdekében. Ha egy inda alján lehullottak a levelek és felkopaszodott, akkor is érdemes visszavágni, hiszen könnyen újra gyökeret tud ereszteni.

Szaporítás:

A szobafutóka nagyon könnyen szaporítható (részletes leírás a szaporításról itt olvasható). Csak vágjuk vissza a hajtásokat, és gyökereztessük vízben, vagy akár rögtön földbe is dughatjuk. Ilyenkor a gyökerezés után az inda végén fogja hozni az új leveleket.

Ha viszont több új hajtást szeretnénk, hogy minél dúsabb új növényt kaphassunk, akkor a levágott indát levelenként fel kell vágni a videón látható, majd ezeket vízbe tenni és várni. Nekem 2 héten belül megjelentek az első gyökerek, és úgy 4 hét alatt érté el azt a fejlettséget, hogy földbe ültethetők legyenek. A beültetést követően jól locsoljuk be a földjét, és körülbelül egy hónap alatt fokozatosan szoktassuk át a teljesen vizes közegből az alapvetően száraz talajos közegbe a kis futóka kezdeményeket. Ne hagyjuk, hogy túl fejlett gyökérzetet eresszen, amíg a vízben van, különben nem fogjuk tudni fööldbe ültetni, ilyenkor ugyanis annyira hozzászokik a vizes közeghez, hogy nem élné túl a száraz földes közegbe való áthelyezést.

Problémák és betegségek:

1. A leveleken megjelenő fekete pöttyök arra utalhatnak, hogy túl nedvesen van tartva a futóka földje, és megindulhatott a gyökérzet rothadása. Ilyenkor vegyünk vissza az öntözés gyakoriságából és óvatosan kiemelve a növényt a cserepéből ellenőrizzük a gyökerek állapotát.
2. Szintén a túlöntözés jele lehetnek a hirtelen sárguló és lehulló levelek. A sárguló levelek azonban nem jelentik automatikusan a túlöntözést, mert a növény idősödésével az alsó levelek elsárgulhatnak és lehullhatnak, ami egy teljesen természetes folyamat. Hogy meg tudjuk különböztetni a két esetet, figyeljük a növényünket és keressünk további nyomokat a helyzet igazolására :)
3. A barnuló és száradó levelek azt jelzik, hogy kevés vizet kap a futókánk, ilyenkor öntözzük kicsit gyakrabban.

Egyéb tudnivalók:

1. A szobafutókának több változata is van, nálunk főleg a márványos (Marble Queen), az ezüstpöttyös (Silver Satin) és a neonzöld változataival találkozhatunk.
2. A futóka levelei mérgezőek mind a gyerekekre, mind a háziállatokra nézve! A fogyasztása ajak-, száj- és nyelvirritációt okozhat.

Képek forrása: Carousell | folia collective | Instagram | Pinterest

Monstera adansonii (futó sajtpálma) gondozása és szaporítása

Ahogy megfigyeltem a facebookos növénykedvelő csoportokban, mostanság nagyon felkapott lett a Monstera adansonii, vagyis angol köznapi nevén a Swiss cheese vine. Magyar nevet nem igazán találtam hozzá, talán futó sajtpálmának lehetne fordítani, de ha valaki ismer más magyar nevet, akkor szívesen venném, ha megosztaná egy kommentben :) A sajtos elnevezés onnan ered, hogy ennek a Monstera fajtának nagy lyukak találhatók a levelein, amelyek igazán különleges megjelenést biztosítanak a növénynek. A népszerűsége is nyilván ennek köszönhető, igazi különlegesség lehet a lakásunkban.

A Monstera adansonii egy Közép- és Dél-Amerika trópusi esőerdejeiben őshonos futónövény, amely előszeretettel "mászik" fel az égbe törő fák törzsére, hogy minél több fényhez jusson. Egyes tanulmányok szerint a levelén található lyukak eredete is arra vezethető vissza, hogy az esőerdők sűrű, buja növényzetében minden növénynek meg kell küzdenie azért, hogy kellő mennyiségű fényhez juthasson, a lyukas levelek pedig lehetővé teszik, hogy a növény gyorsan növekedve minél nagyobb területet futhasson be, és minél több fényhez jusson, miközben jóval kevesebb energiát pazarol el a levélnövesztésre, mint a tagolatlan levelet növesztő társai.

Gondozása:

Elhelyezés: ahogy a rövid ismertetőből is sejthető, a Monstera adansonii nagy fényigényű növény, ugyanakkor érzékeny a direkt napsütésre. Gondoljunk csak bele, hogy bár igyekszik a fény felé törni, a fák lombozata a természetes élőhelyén is mindig biztosítja számára a megfelelő árnyékolást, így sosem kerül közvetlen napsütésbe. A legjobb, ha egy világos ablak közelébe helyezzük a cserepét, ahol minimum egy vékony függöny biztosítja a fény szűrődését.

Talajigény, átültetés: a megfelelő talaj összeállítása az egyik legfontosabb szempont a Monstera adansonii esetében. A talaj mindenképpen jó vízáteresztő legyen, különben hamar rothadásnak indulhatnak a gyökerei. Ehhez keverjünk például tőzeget a földjéhez, és mindenképpen olyan cserepet válasszunk számára, amelynek az alján könnyen távozhat a víz. Átültetésre akkor van szükség, ha a gyökérzete teljesen körülnőtte a földlabdát. Ne ültessük át túl korán, hagyjuk, hogy tényleg kinője a cserepét, mielőtt egy kicsivel nagyobb cserépbe ültetjük.

Öntözés: az az igazság, hogy a Monstera adansonii nevelésének egyetlen hátulütője az lehet, ha nem sikerül eltalálnunk az öntözés gyakoriságát és mennyiségét. Az öntözés tekintében közepes vízigényűnek mondható, ami annyit jelent, hogy szereti a kicsit nedves közeget, de sosem szabad hagyni, hogy vízben álljon. A kettő között úgy találhatjuk meg az egyensúlyt, ha két locsolás között hagyhatjuk kicsit kiszáradni a földjének felső pár centiméterét (ujjunkkal ellenőrizhetjük), majd alaposan megöntözzük (az alátétből pedig öntsük le a vizet).

Párásítás: trópusi növényként a nagy páratartalmú környezetet szereti, így fontos, hogy gyakran párásítsunk körülötte. Ez megoldható vízpermetezéssel, kavicságy készítésével, vagy ha sok trópusi növényünk van, beszerezhetünk akár egy párásító készüléket is. Különösen ügyeljünk a levegő nedvességtartalmának növelésére a fűtési szezonban!

Tápoldatozás: tavasztől nyárig havonta egyszer tápoldatozzunk vagy trágyázzuk, hogy megfelelően növekedhessen. Ősszel és télen nem szükséges tápoldatozni, illetve figyeljünk arra, hogy átültetést követően se tápoldatozzunk, hiszen ilyenkor az új talaj is ki tudja szoljálni a növény tápanyagigényét. A túlzott tápoldatozás leégetheti a növényünk gyökérzetét!

Metszés: a Monstera adansonii csodálatos látványt nyújt például egy mohaoszlopra futtatva, vagy éppen egy csüngő cserépbe ültetve. A felfelé futtatásért különösen hálás, hiszen természetes környezetében is felfelé fut, és így nagyobb leveleket fog növeszteni. Futónövényként azonban néha metszést igényelhet, ha túl hosszúra nyúltak egyes indái, vagy ha dúsítani szeretnénk a növényünket. Ilyankor nyugodtan vágjuk vissza a hajtásait, és formázzuk kedvünkre. A legjobb, ha kora tavasszal tesszük ezt meg.

Szaporítása:

A Monstera adansonii szaporítása nagyon egyszerű, csak vágjuk vissz az egyik hajtását úgy, hogy legalább három levél maradjon a száron, törjük le az alsó kettőt, majd helyezzük vízbe. A vizes gyökérnövesztést követően már be is ültethetjük egy cserépbe. Próbálkozhatunk rögtön földbe ültetéssel is, de a vízben való gyökereztetéssel nagyobb valószínűséggel járunk sikerrel. A gyökér növesztése körülbelül 3-5 hetet vesz igénybe. Ne lepődjünk meg, ha az újonnan gyökereztetett növényünk kisebb leveleket, kevesebb lyukat növeszt, mert ez természetes - később, a növény fejlődésével visszaáll majd a rendes méret.

Problémák és betegségek:

1. A levelek széleinek barnulása és elszáradása jelentheti azt, hogy túl sok direkt napsütés érte a növényünket. Ilyenkor próbáljuk meg kicsit távolabb helyezni az ablaktól. Ha ez nem állt fent, akkor az öntözés gyakoriságán és mennyiségén kell változtatni. Próbáljuk megtalálni az egyensúlyt az alul- és túlöntözés között.
   
2. Ugyancsak a levelek barnulásához vezethet a nem megfelelő páratartalom is.
   
3. A levelek sárgulása, fakulása és helyenkénti száradása túlöntözésre, abból eredő gombásodásra, a gyökerek rothadására utalhat. Ilyenkor vegyük ki a növényt a cserepéből és ellenőrizzük a gyökérzetét, tegyük meg a megfelelő lépéseket a rothadás és gombásodás ellen, majd ültessük át egy új cserépbe. Vegyünk vissza a locsolás gyakoriságából, és ha tehetjük, válasszunk a növény számára agyagcserepet a műanyag helyett.
4. A sárga levelek jelezhetnek tápanyaghiányt is. Ha erre gyakanodunk, gondoskodjunk a megfelelő tápoldatozásról vagy trágyázásról.
   

Egyéb érdekességek:

1. Közepesen erős mérgezést okozhat a házikedvenceinknek, ezért mindenképpen olyan helyet válasszunk számára, ahol nem érhetik el.
   
2. A Monstera adansonii és a Monstera obliqua külsőre hasonlító növények, de mégsem ugyanazok, az obliqua levelein jóval nagyobbak a lyukak, szinte inkább lyukakból áll, mint levélzetből, így az adansonii-nál is különlegesebb a megjelenése, és ezzel együtt jóval ritkább és drágább növény. Monstera obliqua nagyon ritkán kapható, inkább csak gyűjtőknél találkozhatunk vele. Ennek ellenére több webshopban és üzletben is találkozhatunk Monstera obliqua cimkéjű növényekkel, ezek azonban csak legfeljebb hibridek szoktak lenni, rosszabb esetben pedig az adansonii-t próbálják eladni obliqua-ként.

Képek forrása: the spruce | Thumbleweed | the apartment therapy

Tulipánhagymák átteleltetése

Pár hete egy társasparti alkalmával kaptam a barátaimtól egy tulipánt. Annyira szép volt, hogy eldöntöttem, megpróbálom a hagymáját átteleltetni, hogy tavasszal újra virágozhasson. A tulipán egyébként a többi tavaszi hagymás társával egyetemben nemcsak a rendes kertünket, hanem balkonkertünket is illatos virágoskertté tudja varázsolni tavasszal, így érdemes a hagymák átteleltetésével bajlódni, ha már hozzájutottunk.

Hagymások átteleltetése: nemcsak a tulipánra, hanem más hagymásokra is igaz, hogy a virágzást követően elhullaltja szirmait, és fokozatosan elszárad a virág. Amikor a levelek és a szár egészen a hagymáig visszaszáradtak, akkor a hagyma kiásható a földjéből. Pár napig érdemes egy jól levegőző helyen száradni hagyni a hagymákat, mielőtt levágnánk a teljesen elszáradt növénymaradványokat a hagymákról, és mielőtt eltesszük őket télire. Szintén érdemes átvizsgálni a hagymákat, nincs-e közöttük penészes vagy más kárt szenvedett darab, nehogy a teljes hagymakészletünk tönkremenjen a tél alatt. A téli tárolásra lehetőleg hűvös, de nem túl hideg, száraz, sötét helyet keressünk a hagymáknak.

A tulipánom fokozatos elszáradása

Ami lakásban nehézséget okozhat, az a megfelelően hűvös és száraz hely kiválasztása a téli tárolásra. Akinek nincsen garázsa vagy tárolója a lakáshoz, annak az erkély túl hideg, a lakás maga pedig túl meleg erre. Ennek fényében nem biztos, hogy sikerülni fog az átteleltetés, de próbálkozni mindig lehet.

Sugárarália (Schefflera Arboricola) gondozása és szaporítása

Nemcsak az erkélyünket varázsolhatjuk kertté, hanem a lakásunkba is bevezethetjük a természetet a jól megválasztott szobanövények segítségével. Az első szobanövény, amelyet szeretnék bemutatni nektek, az a magyarul sugáraráliaként, angolul pedig törpe esernyőfaként ismert Schefflera Abricola. A Taiwan és Hainan szigeteken őshonos növény hazánkban is kedvelt, én pedig akkor jutottam három levágott hajtásához, amikor az egyetemi tanszékünkön lévő sugáraráliákat vissza lettek metszve.

Gondozása:

Elhelyezés: fényigényes növény, ezért fényes, de közvetlen napsugárzástól védett helyre érdemes helyezni. 15-21°C között érzik magukat a legjobban, télen is figyelni kell, hogy legalább 15°C hőmérsékletű helyen tartsuk. 

Öntözés: a sugárarália földje legyen mindig nedves, de sose álljon alatta a víz. A legjobb, ha addig locsoljuk, amíg éppen megjelenik a víz az alátétjében. Locsolás után érdemes gyakran ellenőrizni az ujjunkkal, hogy nedves-e még a földje, ugyanis nem szereti, ha kiszárad a földje. A növekedési időszaka április és szeptember közé esik, ilyenkor gyakrabban kell öntözni. 

Párásítás: trópusi növény lévén a sugárarália a páradús környezetben érzi jól magát, ezért ajánlott párásítani körülött a levelek vízzel való permetezésével, illetve a cserép alá helyezett kavicsággyal.

Tápoldatozás: tavasztól őszig hetente tápoldatozzuk, hogy egészségesen fejlődhessen a növényünk.

Metszés: a sugáraráliát kedvünkre formázhatjuk a hajtások visszametszésével. A formázáson kívül új hajtások növekedését is elősegítni a visszametszés. A legjobb, ha a metszést tavasszal végezzük, de érdemes folyamatosan eltávolítani a megbarnult, elszáradt vagy megbetegedett hajtásokat, leveleket.

Átültetés: az átültetés 2-3 évente tavasszal esedékes, amikor a gyökerek már kilátszanak a cserép alján, utána pedig legalább 8 héten át szüneteltetni kell a tápoldatozást. Az átültetéshez használjunk jó vízáteresztésű virágföldet - ajánlott például durvaszemcsés homokot, aprószemű kavicsot vagy perlitet keverni általános virágföldhöz, hogy növeljük annak vízáteresztő képességét.

Szaporítása:

A sugárarália legegyszerűbben a hajtásról vagy levélről szaporítható. Nekem az előbbiről van tapasztalatom: három visszavágott szárat hoztam haza, amelyekről az alsó néhány levelet leszedtem, majd naponta-kétnaponta cserélt vízbe téve gyökereztettem. A gyökereztetés általában 4-12 hétig tart, az én esetemben 8 hétbe telt, míg az egyiknek szép sűrű gyökérzete fejlődőtt. Ezután földbe tettem őket. A két kisebb gyökérzetű hajtás sajnos nem fogant meg és ledobta a leveleit, de a fejlett gyökérzetű hajtás nagyon hamar, körülbelül 2 héten belül új levelehet hozott az eredeti három mellé. A képeken a mostani állapotában (2 hónappal a földbe ültetés után) láthatjátok a sikeresen gyökereztetett sugáraráliámat, a sok új hajtásával.

Egyéb tudnivalók a sugáraráliáról: 

1. Túllocsolás esetén elszáradnak a levelei, illetve megfeketedhetnek a gyökerei. A gyakorta száraz föld ezzel szemben a levelek megbarnulásához vezet.
2. A sugárarália mérgező növény, ezért tartsuk olyan helyen, ahol a gyerekek vagy házikedvencünk nem érheti el. Ha arra gyanakszunk, hogy mégis megkóstolták a sugáraráliánkat, forduljunk a megfelelő orvoshoz.
3. A növény nedve bőrirritációt okozhat, ezért az átültetést és visszametszést érdemes lehet gumikesztyűben végezni.
4. A sugárarália nagyon hatékony levegőtisztító növény.