Homalomena rubescens gondozása és szaporítása

Ez a növény az egyik új kedvencem. Teljesen lenyűgöztek a vörösbarna szárakon ülő hatalmas levelei! :) Mivel hazánkban annyira még nem elterjedt, de néhány helyen már lehet kapni, mindenképpen össze akartam foglalni a tudnivalókat a Homelomena rubescensről, amelyet köznapi néven smaragdvirágként (Emerald gem plant) vagy vörös pajzsvirágként (Red shield plant) emlegetnek.

A Homelomena rubescens Ázsia déli részein, elsősorban Bangladesh környékén található trópusi-szubtrópusi esőerdőkben őshonos, éppen ezért a nedves és páradús környezetet kedveli. Egyébként a Homelomenák a nagyon kedvelt filodendronok (például könnyezőpálma, futó sajtpálma) rokonai.

Gondozása:

Elhelyezés: világos helyen érzi igazán jól magát, ahol sok közvetett napsugárzás éri. Kevésbé fényes, félárnyékos környezetben is tartható, ekkor viszont jóval lassabban fejlődik. A közvetlen napsugárzást viszont nem tűri, a levelei könnyen megéghetnek.

Talaj, átültetés: egy jól szellőző, kedvező vízvezetőképességgel rendelkező talajt válasszunk vagy állítsunk össze a számára. A cserepe mindenképpen lyukas aljú legyen. Mielőtt átültetnénk, hagyjuk nyugodtan a gyökérzetet teljesen átszőni a földlabdáját, mert ez a növény ilyenkor fejlődik a leggyorsabban. Akkor érett meg az átültetésre, amikor a gyökerek körkörösen körülfonták a föld külső részét.

Öntözés: alapvetően szereti a nedvességet, de a túlntözést nem jól viseli. A legjobb, ha hagyjuk a földjánek a felső felét kiszáradni, ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy ne legyen teljesen száraz a földje huzamosabb ideig.

Párásítás: esőerdei növényként a magas páratartalmú környezetet kedveli, de az átlagos páratartalmat is jól viseli (de ne tartsuk azért közvetlenül a fűtőtest mellett). Meserséges párásítással (vizes permetezés, kavicságy, párásító) viszont a kedvére tehetünk.

Tápoldatozás: csak tavasszal és nyáron igényli a tápoldatozást, ekkor is csak kis koncentrációban adagoljuk neki két hetente vagy havonta. Sose tápoldatozzuk, ha nagyon száraz földje, mert ilyenkor könnyen megégethetjük a gyökérzetét, helyette nedvesítsük meg előtte kissé a földjét.

Szaporítás: a legegyszerűbb, ha tőosztással szaporítjuk.

Problémái és betegségei:

1. A Homelomena rubescens levelei sárgulásnak indulnak, ha kedvezőtlenek a környezeti körülményei. Ez alatt leggyakrabban túlöntözés vagy éppen alulöntözést érthetünk. Ha sárgulást tapasztalunk, dugjuk az ujjunkat a földjébe pár cm mélységbe és ellenőrizzük a föld nedvességtartalmát, ettől függően döntsünk, hogy túlöntözésről vagy alulöntözésről van-e szó.
2. A levelek sárgulását okozhatja a kedvezőtlen hőmérséklet is. A Homelomena rubescens a meleg környezetet szereti, ha hideg éri például az ablakpárkányon, akkor azt a levelek sárgulásával fogja jelezni. Ilyenkor helyezzük át a növényünket egy melegebb helyre, és ha valóban ez volt a gond, akkor nem fognak tovább sárgulni a levelek.
3. Ha barnulnak és elszáradnak a levelek szélei, akkor valószínűleg túl alacsony a levegő nedvességtartalma. Ha ezen nem próbálunk segíteni, akkor a szélek barnulása után a teljes levél besárgulhat. Ilyenkor minimum permetezzük a leveleket, vagy gondoskodjunk a folyamatos párásításról.

Egyéb tudnivalók:

1. A levelek sárgulása nem minden esetben jelent gondot, ugyanis az idősebb levelek időnként elsárgulhatnak. Ez egy természetes folyamat, nyugodtan el lehet távolítani ilyenkor ezt a levelet egy éles metszőollóval vagy késsel. Ha viszont egymás után több levél is sárgulni kezd, akkor valószínűleg valamit nem jól csinálunk.
2. A Homelomena rubescens mind a gyerekekre, mind pedig a házikedvencekre nézni mérgező növény.

Képek forrása: Der Palmenmann | Bloom Box Club | Pinterest

Cukkini beporzása kézzel: miért, mit, hogyan

Bár látszólag gyönörûen fejlôdik a két cukkinim a balkonkertben, eddig egyáltalán nem hozott termést, pedig voltak virágok rajta. Ezek a hatalmas virágok azonban fôleg elszáradtak vagy letépte ôket a szél. Próbáltam utánaolvasni, hogy mi lehet ennek az oka, és arra jutottam, hogy valószínûleg a virágok beporzásával, jobban mondva annak a hiányával lehet a gond.

A tökfélék virágai: a cukkiniről és a többi tökféléről is tudni kell, hogy egylaki növények és egyivarú virágokat hoznak, ami azt jelenti, hogy külön hímnemű és nőnemű virágok lesznek rajta, de mindkét nemű virág megtalálható egyazon növényen. A hímnemű virágokat porzóknak nevezzük, ezek pollenjei átkerülve a nőnemű termő virágokra megindítják a termés fejlődését. A pollenek átjutása történhet a levegőben vagy méhek által, vagy ha biztosra akarunk menni, akkor mi magunk is elvégezhetjük a beporzást. Sőt, szerencsétlenebb esetekben, ha valamilyen oknál fogva nincsenek méhek a környéken, akkor legjobb, ha mindenképpen elvégezzük a kézi porzást.

Ehhez fontos felismerni, hogy melyik virág porzó, és melyik termő: a hímnemű porzók virága egy hosszú és vékony száron található, míg a nőnemű termő virága inkább a cukkini törvénél jelenik meg, alatt csak egy rövid megvastagodott szár látható. Ez a megvastagodás igazából egy miniatűr termés, aminek a fejlődése a beporzást követően indul meg.

A cukkini beporzása kézzel: elég egyszerű folyamat, bárki meg tudja csinálni otthon, csak egy kis fülpiszkáló vagy vékony ecset kell hozzá. Lejjebb egy videó is található, ami bemutatja (angolul) a folyamatot.

1. Először is győződjünk meg róla, hogy vannak porzó és termő virágaink is a cukkiniken. Én például észrevettem, hogy az eddig elszáradt virágok mind porzó virágok voltak, és termő virágok csak most kezdenek el virágozni, ezért sem volt eddig termés.
2. Ha sikerült elkülönítenünk a porzókat és termőket, akkor vegyünk elő egy fülpiszkálót vagy egy vékony ecsetet, és a benyúlva a porzó (hímnemű) virágba gyűjtsünk rá polleneket. A porzó virágokat akár le is vághatjuk, ha úgy könnyebb a polleneket gyűjteni, hiszen ezekből úgysem lenne termés, mindenképpen leszáradnának.
   
3. Válasszunk ki egy termő (nőnemű) virágot, és óvatosan vigyik fel a rá az összegyűjtött polleneket. Ha sikeres volt a beporzás, akkor az aprócska terméskezdeményből hamarosan cukkini fog fejlődni.

Ez a módszer működik más tökféléken is, nemcsak a cukkinin, úgyhogy ha biztosra akarunk menni, nyugodtan elvégezhetjük ezt a műveletet minden termő virágunk esetében :) Oh igen, és ahogy olvasgattam a tapasztalatokat a különböző blogokon, teljesen normális, ha jóval több porzó virágja van egy tökfélének, mint amennyi termője, vagyis nem kell aggódni, ha eleinte csak kevés termőt találunk!

Kép forrása: GrowVeg

Kert az ötödik emeleten: nyár eleji helyzetjelentés

Így június közepére megérett a balkonkertem arra, hogy legyen mit megmutatnom és beszámolnom az erkélyes kertészkedésről. Az eredeti terveim nagy részét sikerült megvalósítanom, de néhány módosítást muszáj voltam elvégezni - mindjárt mesélem is, hogy miért.

Eprek:

Korábban már írtam róla, hogy hogyan kezdhetünk epertermesztésbe az erkélyünkön. Ahogy a képeken is látszik, azóta az eperpalántáim megnőttek és már bőven szüretelhettünk is a termésből. Sajnos az elmúlt egy hónap időjárása nem kedvezett túlságosan az epertermesztésnek - egyérszt kevés napsütés volt, ezért bár így is finomabb epret ehettünk a boltinál, nem lett mézédes a termés; másrészről pedig a folyton párás levegő és sok eső miatt hamar elkezdenek megromlani a kis eperszemek. Ennek ellenére nagyon sikeresnek tartom az epertermesztős projektünket, és nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki egy kis saját csemegét szeretne termeszteni otthon :) Most pedig a hosszúra nőtt indák gyökereztetésével próbálkozok.

Fűszernövények:

Már második éve az a tapasztalatom, hogy annyira nem éri meg a fűszernövényeket magról termeszteni. Valószínűleg nem sikerül jól eltalálnom, hogy milyen mélyre helyezzem a magokat, vagy egyszerűen csak rosszul öntözöm őket és túl mélyre mosódnak ahhoz, hogy kikeljenek. Ezen kívül ott van az is, hogy ami mégis kikel, az iszonyat lassan növekszik. Az egyetlen kivétel, ami viszont nagyon is sikeresen termeszthető, az a metélőpetrezselyem - ebből már kétszer is kellett szüretelnem, annyira gyorsan növekszik :) Az eredménytelen magvetés után úgy döntöttem, hogy az Intersparban és a Lidlben vásároltam meg a szükséges cserepes fűszernövényeket, majd kiültettem őket a raklapládába. Szerencsére mindegyik túlélte a kiültetést, a menta és a bazsalikom iszonyat gyorsan nő, úgyhogy végül a fűszernövény-projekt is pozitív lett.

Cukkini, hagyma, saláta, répa:

Ha valaki szereti a cukkinit és van hely az erkélyén, annak csak ajánlani tudom a termesztését. Bár viszonylag nagy helyigényes, hiszen jó nagy dézsába vagy cserépbe kell ültetni, nagyon könnyen termeszthető, eddig semmilyen problémám nem akadt vele, rengeteg virágot hozott, és hatalmas leveleket növesztett, amelyek egyébként iszonyat jó látványt nyújtanak itt a teraszon :) Termése még nem volt, de remélem hamarosab megejthető lesz az első kóstolás.

Ami közepes sikerű volt, az a hagyma és a saláta. Áprilisban mindkettőn megjelent a levéltetű, de ezektől könnyedén megszabadultunk egy permetezéssel. Később viszont gyakran elsárgulat a levelek, amit nem igazán sikerült megoldani. Ennek ellenére többször is frissen kihúzott salátát és újhagymás-túrós kenyeret tudtunk reggelizni. A salátának nyilván jóval hagyobb hely kellene, hogy szépen kifejesedhessen, mi viszont úgy döntöttünk, hogy inkább fokozatosan ritkítottuk az "ágyást" és ettük a kicsi, de zsenge leveleket, minthogy 2-3 nagy fejet növesszünk.

A répa ületetése egy random ötlet volt, csak ki szerettem volna próbálni azt az előlről nyitható vászon ületetőzsákot, amit Kínából rendeltem krumpliültetéshez, viszont a krumpliról lemondtam apukám javaslatára, mert a krumplira érkező esetleges krumplibogarak a paradicsomokat is megtámadhatták volna, amit nem szerettem volna megkockáztatni.

Paprika, paradicsom:

A paprikák nagyon szépen fejlődnek, bár az egyiknek a leveleit megégette kicsit a nap, amikor kiültettem őket. A paprika palántákat apukámtól kaptam, mert ő otthon úgyis sokat ültetett, de a paradicsomokkal én próbálkoztam. Ezeket most fogom majd kiültetni, amint sikerül egy újabb adag földet beszereznem (a föld beszerzése az emeleti kerthez egyébként elég sok fejtörést okozott: nagyon sok kellett belőle, és autó nélkül nem volt egyszerű az 50 literes zsákokat hazajuttatni). Amint lesz ezeken termés, jelentkezem a fejleményekkel :)

Epertermesztés az ötödiken? Lehetséges!

Imádom az epret! Szerencsére a DDNy-i tájolású, napsütötte erkélyünk pont megfelelő az epertermesztésre, így mindenképpen szerettem volna megpróbálkozni az erkélyen való epertermesztéssel.

Az eperről általánosságban: nagyon meleg- és vízigényes növény, a nagy nyári kánikulában folyamatos odafigyelést és gondozást igényel, a szárazság és a nem megfelelő öntözés ugyanis az epertermés rovására mehet. Az eper évelő növény, mégis három-négy évente cserélni szokták az ültetvényt, mivel pár év alatt elöregednek a tövek, és nem hoznak termést. Az epernek több típusa is van, közülük az egyszertermő (évente 2-3 hétig termő) fajtáknak van a legnagyobb terméshozama.

Epertermesztés erkélyen: az eper erkélyen való termesztését az teszi lehetővé, hogy sekély mélységben gyökerezik, így kisebb cserepekben és ládákban is jól érezheti magát. Hogy ez valóban így legyen, oda kell figyelnünk néhány dologra. Az egyik, hogy mindenképpen jó minőségű, laza szerkezetű és humuszban gazdag virágföldet válasszunk az ületetéshez! Gondoskodjunk a megfelelő vízevezetésről: ehhez lehet kavicságyat tenni a virágcserép vagy ültetőláda aljára, vagy plusz lyukakat fúrni az edények aljára. Ügyeljünk arra, hogy mindig megfelelő mennyiségű vizet biztosítsunk az eprek számára (minél kisebb edényben van, annál könnyebben kiszáradhat), főleg a nyári kánikulában, de ne hangyjuk, hogy pangó vízben álljanak a növények. Az ültetést utáni 2-3 hetet követően elkezdhetjük az eprek trágyázását, ami főleg a virágzás során fontos.

Én három különböző tárolóedénybe ültettem az epreimet: néhány tő eper nagy ültetőcserépbe került, amelynek a közepére piramisszerűen koktélparadicsom fog majd kerülni. Ez helyspórolás szempontjából előnyös lehet, ráadásul a paradicsom és az eper elvileg jól páraosítható egymással. Néhány eperpalántát kampós balkonládába ültettem, míg a maradék epertövek egy raklapból kialakított növénytartóba kerültek.

Milyen epret válasszunk? Erkélyre a folytontermő fajtákat javaslom, hogy viszonylag egyenletes elosztásban hosszú ideig rájárhassunk az eprünkre :) Ezen kívül vannak csüngő eperfajták is, amelyeket balkonládába ültetve és kampóra akasztva termeszthetünk. Ezek gyors növekedésűek, és értelem szerűen a ládából lefelé csüngő epertermést hoznak, ami igen praktikus lehet a teraszon.

Én a netről rendeltem folytontermő epertöveket és csüngőeper palántákat egy kertészetből, és meg kell mondjam, első körben tökéletesen elégedett voltam velük: szép, egészséges palántákat szállítottak, a szállítási idő kiválasztásánál figyelembe vették az aktuális időjárási viszonyokat, a növények biztonságos csomagolást kaptak, és még egy ültetési és kezelési útmutatót (és egy ajándék rózsatövet) is mellékeltek a rendeléshez.

Az éppen kicsomagolt eperrendelésem: két adag folytonnövő epertő, hat darab csüngő eperpalánta, egy kezelési útmutató és egy ajándék rózsatő. 

Az eprek átteleltetése: ha a következő évben is szeretnénk folytatni az epertermesztést, próbáljuk fagymentes helyre helyezni az epreket, ellenkező esetben fagykárt szenvedhet az eper gyökérzete vagy akár maga a cserép is megrepedhet. A teraszokon jellemzően mikroklíma alakul ki, gyakran védettek is a fagytól, ezért elegendő lehet letakarni vagy mulccsal fedi az epreket. Ne feledkezzünk meg azért néha meglocsolni kicsit az éppen pihenő epreket. 

Ha tavasszal, az ültetés napjaiban még fenyeget a fagy, akkor is érdemes lehet az epertöveket- és palántákat letakarni a fagykárok megelőzése érdekében. Én ehhez praktikusan a virágföldek zacsókát hasznosítottam újra:

Csíráztatás tojáshéjban? Mi az éj?!

Egyre több helyen lehet látni, hogy tojáshéjban csíráztatnak. Arra gondoltam, hogy én is kipróbálom ezt az elsőre talán furcsán hangzó módszert, mert imádom az ilyesmiket és kíváncsi voltam, hogy működik-e és hogy mennyire praktikus, főleg balkonkertben. Ebben a cikkben összegyűjtöttem, hogy miért jó és hogyan kezdhetünk hozzá a tojáshéjas projektünknek.

A3pfamily | Shuttersctock és Waltons

Miért jó? 

A tojáshéj teli van mésszel, ami nagyon fontos a növények számára, létfontosságú a megfelelő növekedésükhöz. A tojáshéjjal való csíráztatás és későbbi kiültetés során a növény hozzájuthat a tojáshéjban található kalciumhoz, ami elősegíti a növekedését, a tojáshéj pedig természetesen úton lebomlik majd. A tojáshéjas palántázás mellett ki lehet próbálni azt is, hogy nagyon finomra daráljuk vagy őröljuk a megtisztított tojáshéjat, felöntjük vízzel és pár napig állni hagyjuk, majd ezzel a keverékkel öntözzük meg a zöldségeinket, természetes módon trágyázva így őket. 

Ezen kívül a tojáshéj védi is a növényt, például a csigákkal szemben is, a puhatestűeket ugyanis felsértené a tojáshéj éle - bár ez a balkonkertünkben nem valószínű, hogy problémát jelentene. Mindemellett olcsó és környezetbarát megoldás.

Mi kell hozzá? 

Tojáshéj, tojástartó, szög, kicsi lapát vagy kanál, palántaföld, vetőmag, vízpermetező

Hogyan csináld? 

1. Kidobás helyett gyűjtsd össze a tojáshéjat! Ha tudod előre, hogy palántázásra akarod használni, eleve úgy üsd fel a tojást, hogy az egyik felét vagy a felső harmadát le tudd szedni, az alsó része viszont épp maradjon. 

2. Alaposan mosd meg a tojáshéjakat. Ha aggódsz a szalmonella miatt, ahhogy néhány percbe beleteheted a tojáshéjakat forrásban lévő vízbe. 

3. Egy vékony szöggel vagy más helyes tárggyal óvatosan szúrj egy lyukat a tojáshéj aljára. Erre a megfelelő vízelvezetés miatt van szükség, hogy a palánta gyökere ne álljon folyamatosan vízben.

4. Töltsd fel palántafölddel a tojáshéjakat egy kis kézilapát vagy kanál segítségével. 

5. Helyezd be a földbe a vetőmagokat (a csomagoláson jelzett mélységbe), majd nedvesítsd meg a földet egy vízpermetező segítségével. A tojások ezután visszahelyezhetők a tojástartóba, amiben praktikusan tárolhatjuk őket, amíg megnő a palántánk.

Amikor kész a palánta...

Ha kellően megerősödött és legalább két normális levelet hozott a palánta, akkor ki lehet ültetni egy nagyobb cserépbe, vagy akár a szabadba is. A kiültetéshez csak finoman nyomjuk össze a tojáshéjat a markunkban, majd egy-két héjdarabot szedjünk le a palánta aljáról, hogy a gyökérzet könnyen kijuthasson a tojásból. A palántát így, összetört tojáshéjjal együtt ültessük be a földbe.

Amint nekem is készen állnak a palánták a kiültetésre, jelentkezem a tapasztalatokkal. Egyesek vitatják, hogy volna bármilyen gyakorlati értelme a tojáséjban palántázásnak, mondván, hogy igazán csak akkor trágyázza a földtet, amikor teljesen lebomlik a tojáshéj, ami pedig hosszú időt vesz igénybe. Majd meglátjuk, hogy ezen kívül is megéri-e a tojáshéjakkal bajlódni...

Kész a terv: idén ezt fogok termeszteni az erkélyen

A Balkonkertünk megtervezése című bejegyzésemben már megírtam, hogy a kevés hely előretervezést igényel: jó, ha előre kigondoljuk, hogy milyen zöldségeket, fűszernövényeket, netalántán gyümölcsöket, és hogy azokból is milyen mennyiségben szeretnénk termeszteni az erkélyünkön. Ehhez híven én is megterveztem előre az idei emeleti kertemet: az éppen készülő raklapos növénytartókat, négy közepes ültetőládát, egy normál balkonládát, három nagyobb és öt közepes ületetőcserepet fogok biztosan bevonni a termesztésbe :)

Emeleti kertem terve: idén ezeket a növényeket fogom termeszteni az erkélyünkön.

Zöldségek: nagyobb mennyiségben koktélparadicsomot fogok termeszteni, mert az nagy kedvenc nálunk, sőt nassolni is tökéletes :) A paradicsom nagyon fény- és melegigényes, ezért jó helye lesz a DDNy-i tájolású, napfénynek erősen kitett erkélyünkön, viszont gyakran is kell majd locsolni. Hasonló igaz a paprikára is. A hagyma nem igényel olyan nagyon sok vizet, de az ennyire kitett helyeken azért ezt is locsolni kell majd. Dughagymát és magról sarjadékhagymát is tervezek vetni, majd meglátom, hogy melyikkel járok jobban. Megpróbálkozok spenót és néhány fejessaláta termesztésével is, illetve szeretnék esélyt adni a cukkini termesztésére is, amire két közepes ültetőládát szánok. Végül pedig kipróbálom majd a krumpli termesztését is. Ehhez rendeltem a netről 800 forintért egy ültetőzsákot, amiből a kifejlett krumplikat egy oldalsó tépőzáras ablakon keresztül könnyen ki lehet szedni. Ha működik a dolog, mindenképpen megírom! :) 

Gyümölcsök: mindenképpen szeretnék saját epret az erkélyünkre, mert az az egyik kedvenc gyümölcsöm és nagyon nagy mennyiségben meg tudok enni belőle. Az eper is szereti a kitett erkélyeket, és elég vízigényes. A javaslatok szerint a balkonkertünkbe válasszunk folyton növő szamóca palántát, hogy egész nyáron csipegethessünk belőle.

Fűszernövények: azokat a fűszernövényeket választottam, amelyeket a leggyakrabban használnom, és szárítva vagy fagyasztva télre is el tudok raktározni belőlük. A kedvencem a petrezselyem, amiből szinte minden ételbe lehet tenni, a mentát teaként, limonádéba vagy csokis sütik alapanyagaként szoktam leginkább használni, a citromfüvet hasonlóképpen, a bazsalikomot pedig mi leginkább húsos ételekhez vagy pizzákhoz fogyasztjuk.

Felkészülve a vetésre: vetőmagok és a dughagymák. A krumplikat még későbbre várom.

Raklapos növénytartó barkácsolása lakásban: buktatók és költségek

Nemrég a fejembe vettem, hogy veszek 4 raklapot és az egyikbôl beltéri növénytartót, a másik háromból pedig kültéri fûszernövényes és epertermesztô ládákat barkácsolok a balkonkertünkbe. Kezdô barkácsolóként jóformán csak egy fúró- és csavarozógép állt ehhez a rendelkezésemre, minden más alapanyagot és eszközt be kellett szereznem. Ebben a posztban leírom, hogy milyen anyagi költséggel kell számolnia annak, aki ehhez hasonló barkácsolós (DIY) projektre adja a fejét, illetve hogy milyen nehézségekkel szembesülhetünk, ha a kivitelezést egy emeleti lakásban fogjuk végezni.

Raklapok: talán sejthetô, hogy a raklapok beszerzése és ára a legkritikusabb pontja a projektünknek. Az utóbbi években eléggé népszerűek lettek a raklapokból készített bútorok, ágyak, és mindenféle hasonló barkácsolós dolgok, aminek következtében megdrágult a raklap. Az elsô kérdés persze az, hogy honnan szerezzünk raklapot. Nos, nekem az volt a meglátásom, hogy akinek nincsen kocsija, annak igencsak szűkek a lehetőségei.

Raklapot rendelhetünk fatelepekről és raklapforgalmazó cégektől, de ezek telephelyi jellemzően a városok szélein találhatók. Akinek van autója, el tud menni személyesen a raklapokért, de akkor is csak mondjuk 3-4 raklapot tud egyszerre bepakolni egy személygépkocsiba, mivel egy átlagos raklap 120x80 cm méretű és körülbelül 20 kg. Persze lehet, hogy ennyi pont elég is a faládákhoz. Akinek nincs kocsija, annak házhozszállítást kell kérnie, aminek igen borsos ára van. Annál a cégnél, ahonnan én rendeltem és házhoz szállíttattam a raklapokat, ott az új EUR típusú raklapok körülbelül 4.000 forintba kerültek, míg a használtakat 2.800-3.000 forintért kínálták. A kiszállítás díját a rendelt raklapok össztömege határozza meg - az én 4 darab használt raklapom szállítási díja további 9.000 forintba került. Amit érdemes még észben tartani, az az, hogy a házhozszállítás nem feltétlenül foglalja magába az emeletre való kézbesítést, magyarul a lépcsőházig elviszi a futár a raklapokat, de az emeleti lakásunkba magunknak kell megoldani a felcipelést. Mint mondtam, 20 kg egy raklap, én abban is elfáradtam, amíg be- majd kipakoltam a 4 raklapot a liftből és eljuttam őket a lakásunkig, nemhogy ha nem lett volna lift a házban...

Raklapot vehetünk barkácsáruházakban is (például az OBI-ban vagy a Praktikerben), itt azonban igényes és gyalult raklapokat kínálnak, elsősorban bútoralapanyag gyanánt, így 6.000-1.000 forintot is elkérnek egy raklapért. Alternatívaként szétnézhetünk a különböző adok-veszek oldalakon (például a Jófogáson), ahol tényleg nagyon olcsón (például 800-1.000 forintos áron) lehet használt raklapokhoz jutni, ugyanakkor ez is csak akkor oldható meg, ha az embernek van autója.

Plusz deszkák: ezek a deszkák a növények és a földjük alá lesznek behelyezve. Ezek pontos helyét és méretét ízlés szerint választhatjuk meg, én a költségek minimalizálására törekedtem, ezért a legkevesebb anyagot és költséget igénylő megoldást választottam. Ehhez igazodva raklaponként körülbelül 240 cm deszkára van szükség (10 cm széles változat). Autó hiján a legközelebbi barkácsáruházból szereztünk be 4 darab 3 méteres deszkát, aminek darabja 1.200 forintba került. A deszkák méretre darabolását már a barkácsáruházban is kérhetjük, ennek ára az OBI-ban például 50 forint volt vágásonként, ami deszkánként 300 forintot jelentene.

Én az otthoni darabolást választottam, ami autó nélkül azt jelentette, hogy ketten megfogtuk a 4 deszkát és szépen hazasétáltunk velük. Az otthoni daraboláshoz vettem egy kézifûrészt 1.400 forintért, a deszkákat pedig csavarokkal rögzítettem, amelyekbôl egy 60 darabos csomagot 950 forintért tudtam beszerezni. A maradék deszkákból valószínûleg lábat fogok barkácsolni a raklapládák alá, ugyis a raklapok (fôleg a használtak) nem precíziós termékek, attól, hogy van egy adott méretük, nagyon nem pontosan vannak összerakva, ezért jelen pillanatban még billegnek és könnyen fel is borulhatnak.

Csiszolás: mind a raklapokat, mind a zsaludeszkákat le kell csiszolni vagy gyalulni. Akinek van gyalugépe, annak szerencséje van, ellenkezô esetben kézzel lehet próbálkozni csiszolólapok segítségével. Én ehhez két különbözô finomságú csiszolópapírt vettem tekercs formájában 950 és 990 forintért. A kézi csiszoláshoz mindenképp szükség van egy védôkesztyûre, ami egyébként is hasznos a faanyag mozgatásához a szálkák miatt. Nekem egy pár viszonylag jó kesztyût 940 forintért sikerült beszereznem.

Festés és lakkozás: ha költségminimalizálásra törekszünk, akkor nagyjából késznek vehetjük a raklapos növényládánkat. Én viszont le is lakkoztam ôket, egyrészt mert a beltéri használatra szánt darab jó, ha tényleg jól mutat a lakásban, másrészt a lakk védi a kültéri raklapokat, így talán tartósabbak lesznek (plusz ezek is jól néznek majd ki az erkélyünkön. Egy raklap lefestése elfogyaszt egy 0.75 literes lakkot, ami az olcsóbb márkákból kb. 2.600 forintba kerül. A festéshez ecsetre és takarófóliára van szükség, hogy ne kenjük össze a padlónkat a lakkal. Én az ecsetet 800, a takarófóliát 1.000 forintért vettem.

A munkafolyamat felénél: bal oldalt az éppen csuszolt raklap az eredeti színében, jobb oldalt pedig az egy réteg lakkal lekent raklap látható.

Megéri-e? A faláda barkácsolási projekt költségvetése:

4 raklap + házhozszállítási díj: 4x2.800 + 9.000 = 20.200
Plusz deszkák + kézifűrész + csavarok: 4x1.200 + 1.400 + 950 = 7.150
Csiszolópapír + munkáskesztyű: (950 + 990) + 940 = 2.880
Lazúr fára + ecset + takarófólia festéshez: 4x2.500 + 800 + 1.000 = 11.800
__________________________________________________
Összesen: ~ 42.000 forint

A végösszegből látszik, hogy akármennyire is próbáljuk minél olcsóbban megúszni a ládák elkészítését, az alapanyag nagyon drága, főleg ha kezdő barkácsolóként az eszközöket is be kell szereznünk, így elgondolkozhatunk, hogy megéri-e? 

A barkácsolás nagyon jó kikapcsolódás, így aki élvezi, annak biztosan megéri. Aki viszont nincs oda ezért, csak olcsón akarja megúszi a neten látott raklapos ötleteket, az csalódni fog: nemcsak hogy drága, de időigényes és többször is váratlan bukkanókba és nehézségekbe ütközhetünk, főleg ha egy emeleti lakásban próbáljuk elvégezni a munkálatokat. Ez egyébként igaz minden más raklapbútorra is, például a manapság nagyon felkapott raklapágyra is. Gondoljuk végig, hogy egy lakóközösségben csak napközben tudunk dolgozni (csiszolás, fúrás hangos), de hétvégén még napközben is neheztelhetnek ránk a zajért, vagyis csak korlátozottak a lehetőségeink és csak lassan tudunk munka mellett haladni a munkával. Rendes gép nélkül a csiszolás is hosszú és fárasztó folyamat, és nem lesz tökéletes az eredmény (nem is feltétlenül kell annak lennie, de ha tökéletest várunk, megint csak csalódni fogunk). Emellett kicsi a hely, mindent kerülgetni kell, ráadásul ha nincs kocsink, akkor a beszerzés is csak több körben, sokszor cipekedés árán lehetséges.

Mindennek ellenére nagyon örülök, hogy belevágtam ebbe a projektbe, mert mint kiderült, én a barkácsolást élvezők csoportjába tartozok :) A végeredmény pedig pont olyan lesz, amilyet szerettem volna. Magáról a barkácsolási munkafolyamatról a következő két hétben fogok beszámolni és részletes leírást adni.

Balkonkertünk megtervezése

Sajnos nem mindenkinek adatik meg, hogy kertje legyen, ha viszont mégis szívesen kertészkednénk, akkor kísérletezhetünk a balkonkertészkedéssel. Mi speciel egy ötödik emeleti lakásban élünk Budapesten, de van egy körülbelül 10 négyzetméteres erkélyünk, ahol bőven van hely a növényeknek. Azonban ha balkonkertészetre adjuk a fejünket, érdemes tisztában lenni néhány dologgal és előre tervezni.

Az erkélyeknek nagyon gyakran mikroklímája van. Ez azt jelenti, hogy a néhány négyzetméteres erkélyünkön a környező területekre jellemzőektől eltérő klimatikus körülmények uralkodhatnak. Gondoljunk csak például a hőmérsékletre, ami egy kitett erkélyen jóval nagyobb lehet, mint mondjuk a fákkal árnyékolt felszínen; lehet, hogy az erkélyünk nem annyira védett a széltől, vagy éppen védett a kisebb hagyoktól; illetve drasztikus különbségek lehetnek a napfény mennyiségében is.

A balkonkertünk megtervezésének első lépéseként tehát át kell gondolnunk, hogy milyen adottságokkal rendelkezik az erkélyünk, és milyen növények felelnek meg ezeknek az adottságoknak.

A mi erkélyünk például egy C alakú épület belső udvarára néz, így az erős szelektől többé-kevésbé védett, és DDNy-i tájolású, ami azt jelenti, hogy mindig nagyon sok fény és napsütés éri. Nyáron körülbelül délután 1-től este napnyugtáig tűz ide a nap, így mindenképpen sok napsütést igénylő növényeket érdemes az ehhez hasonló erkélyekre ültetni. 

A kevés hely előretervezést igényel. Az előretervezéssel rengeteg helyet megspórolhatunk. Nagyon sok helytakarékos megoldással lehet találkozni a neten, például az emeletes álványozással, a falról vagy plafonról lógatott cserepekkel, illetve a megfelelő növények társításával. Ezen kívül ha kevés a helyünk előfordulhat, hogy le kell mondanunk egyes növényekről. A paradicsom például nagy bokrokat növeszt, sok helyet és nagy cserepet igényel, ezért csak a nagyobb erkélyeken van lehetőség paradicsom termesztésére. A koktélparadicsomnak viszont vannak balkonládában is termeszthető különlegesebb változatai, amelyek magjai drágábbak, de praktikusabb ezeket választani a balkonkertünkbe.

Tudjuk mi a célunk. Ez egy fontos kérdés a kert megtervezésénél. Lehet, hogy csak szebbé szeretnénk varázsolni az erkélyünket, de nem akarunk túl sok energiát fektetni a gondozásába. Ebben az esetben mindenképpen igénytelenebb növényeket válasszunk. Én például zöldségtermesztésbe szeretnék kezdeni, ehhez mindenképpen sok munkára és odafigyelésre van szükség. Nyáron naponta kell öntözni a legtöbb zöldséget, csak úgy kezdjünk bele ezeknek az ültetésébe, ha időt tudunk áldozni a gondozásukra és nem sajnáljuk a bőséges vizet az öntözéshez. A sok munka ellenére a késő délutáni vagy reggeli kertészkedés sokaknak kikapcsolódást jelent, ráadásul egészséges zöltségeket és fűszereket termelhetünk magunknak.

Nem kell a legmenőbb felszereléssel kezdeni. Amikor először kezdett megfogalmazódni bennem a balkonkert gondolata, akkor órákat böngésztem a neten a szebbnél szebb balkonkert ötleket bemutató cikkeket, aztán amikor eljutottam a tervezés fázisába, rá kellett jönnöm, hogy azok a gyönyörű balkonkertek igencsak költségesek. Főleg a fából készült kertek, még akkor is, ha magunknak barkácsolnánk meg (majd írok is egy cikket később a tapasztalataimról). A hasonlóan kezdő balkonkertészeknek azt javaslom tehát, hogy elégedjünk meg első körben az olcsóbb megoldásokkal, például a műanyag cserepekkel, majd később, miután elfelejtettük az első nagyobb beruházásokhoz szükséges kiadásokat, el lehet kezdeni gondolkozni a minél szebb megoldásokon. 

   

Ha mindezeket átgondoltuk, nekikezdhetünk a balkonkertünk megtervezésébe. Sok sikert és jó szórakozást hozzá mindenkinek!