Cukkini beporzása kézzel: miért, mit, hogyan

Bár látszólag gyönörûen fejlôdik a két cukkinim a balkonkertben, eddig egyáltalán nem hozott termést, pedig voltak virágok rajta. Ezek a hatalmas virágok azonban fôleg elszáradtak vagy letépte ôket a szél. Próbáltam utánaolvasni, hogy mi lehet ennek az oka, és arra jutottam, hogy valószínûleg a virágok beporzásával, jobban mondva annak a hiányával lehet a gond.

A tökfélék virágai: a cukkiniről és a többi tökféléről is tudni kell, hogy egylaki növények és egyivarú virágokat hoznak, ami azt jelenti, hogy külön hímnemű és nőnemű virágok lesznek rajta, de mindkét nemű virág megtalálható egyazon növényen. A hímnemű virágokat porzóknak nevezzük, ezek pollenjei átkerülve a nőnemű termő virágokra megindítják a termés fejlődését. A pollenek átjutása történhet a levegőben vagy méhek által, vagy ha biztosra akarunk menni, akkor mi magunk is elvégezhetjük a beporzást. Sőt, szerencsétlenebb esetekben, ha valamilyen oknál fogva nincsenek méhek a környéken, akkor legjobb, ha mindenképpen elvégezzük a kézi porzást.

Ehhez fontos felismerni, hogy melyik virág porzó, és melyik termő: a hímnemű porzók virága egy hosszú és vékony száron található, míg a nőnemű termő virága inkább a cukkini törvénél jelenik meg, alatt csak egy rövid megvastagodott szár látható. Ez a megvastagodás igazából egy miniatűr termés, aminek a fejlődése a beporzást követően indul meg.

A cukkini beporzása kézzel: elég egyszerű folyamat, bárki meg tudja csinálni otthon, csak egy kis fülpiszkáló vagy vékony ecset kell hozzá. Lejjebb egy videó is található, ami bemutatja (angolul) a folyamatot.

1. Először is győződjünk meg róla, hogy vannak porzó és termő virágaink is a cukkiniken. Én például észrevettem, hogy az eddig elszáradt virágok mind porzó virágok voltak, és termő virágok csak most kezdenek el virágozni, ezért sem volt eddig termés.
2. Ha sikerült elkülönítenünk a porzókat és termőket, akkor vegyünk elő egy fülpiszkálót vagy egy vékony ecsetet, és a benyúlva a porzó (hímnemű) virágba gyűjtsünk rá polleneket. A porzó virágokat akár le is vághatjuk, ha úgy könnyebb a polleneket gyűjteni, hiszen ezekből úgysem lenne termés, mindenképpen leszáradnának.
   
3. Válasszunk ki egy termő (nőnemű) virágot, és óvatosan vigyik fel a rá az összegyűjtött polleneket. Ha sikeres volt a beporzás, akkor az aprócska terméskezdeményből hamarosan cukkini fog fejlődni.

Ez a módszer működik más tökféléken is, nemcsak a cukkinin, úgyhogy ha biztosra akarunk menni, nyugodtan elvégezhetjük ezt a műveletet minden termő virágunk esetében :) Oh igen, és ahogy olvasgattam a tapasztalatokat a különböző blogokon, teljesen normális, ha jóval több porzó virágja van egy tökfélének, mint amennyi termője, vagyis nem kell aggódni, ha eleinte csak kevés termőt találunk!

Kép forrása: GrowVeg

Kert az ötödik emeleten: nyár eleji helyzetjelentés

Így június közepére megérett a balkonkertem arra, hogy legyen mit megmutatnom és beszámolnom az erkélyes kertészkedésről. Az eredeti terveim nagy részét sikerült megvalósítanom, de néhány módosítást muszáj voltam elvégezni - mindjárt mesélem is, hogy miért.

Eprek:

Korábban már írtam róla, hogy hogyan kezdhetünk epertermesztésbe az erkélyünkön. Ahogy a képeken is látszik, azóta az eperpalántáim megnőttek és már bőven szüretelhettünk is a termésből. Sajnos az elmúlt egy hónap időjárása nem kedvezett túlságosan az epertermesztésnek - egyérszt kevés napsütés volt, ezért bár így is finomabb epret ehettünk a boltinál, nem lett mézédes a termés; másrészről pedig a folyton párás levegő és sok eső miatt hamar elkezdenek megromlani a kis eperszemek. Ennek ellenére nagyon sikeresnek tartom az epertermesztős projektünket, és nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki egy kis saját csemegét szeretne termeszteni otthon :) Most pedig a hosszúra nőtt indák gyökereztetésével próbálkozok.

Fűszernövények:

Már második éve az a tapasztalatom, hogy annyira nem éri meg a fűszernövényeket magról termeszteni. Valószínűleg nem sikerül jól eltalálnom, hogy milyen mélyre helyezzem a magokat, vagy egyszerűen csak rosszul öntözöm őket és túl mélyre mosódnak ahhoz, hogy kikeljenek. Ezen kívül ott van az is, hogy ami mégis kikel, az iszonyat lassan növekszik. Az egyetlen kivétel, ami viszont nagyon is sikeresen termeszthető, az a metélőpetrezselyem - ebből már kétszer is kellett szüretelnem, annyira gyorsan növekszik :) Az eredménytelen magvetés után úgy döntöttem, hogy az Intersparban és a Lidlben vásároltam meg a szükséges cserepes fűszernövényeket, majd kiültettem őket a raklapládába. Szerencsére mindegyik túlélte a kiültetést, a menta és a bazsalikom iszonyat gyorsan nő, úgyhogy végül a fűszernövény-projekt is pozitív lett.

Cukkini, hagyma, saláta, répa:

Ha valaki szereti a cukkinit és van hely az erkélyén, annak csak ajánlani tudom a termesztését. Bár viszonylag nagy helyigényes, hiszen jó nagy dézsába vagy cserépbe kell ültetni, nagyon könnyen termeszthető, eddig semmilyen problémám nem akadt vele, rengeteg virágot hozott, és hatalmas leveleket növesztett, amelyek egyébként iszonyat jó látványt nyújtanak itt a teraszon :) Termése még nem volt, de remélem hamarosab megejthető lesz az első kóstolás.

Ami közepes sikerű volt, az a hagyma és a saláta. Áprilisban mindkettőn megjelent a levéltetű, de ezektől könnyedén megszabadultunk egy permetezéssel. Később viszont gyakran elsárgulat a levelek, amit nem igazán sikerült megoldani. Ennek ellenére többször is frissen kihúzott salátát és újhagymás-túrós kenyeret tudtunk reggelizni. A salátának nyilván jóval hagyobb hely kellene, hogy szépen kifejesedhessen, mi viszont úgy döntöttünk, hogy inkább fokozatosan ritkítottuk az "ágyást" és ettük a kicsi, de zsenge leveleket, minthogy 2-3 nagy fejet növesszünk.

A répa ületetése egy random ötlet volt, csak ki szerettem volna próbálni azt az előlről nyitható vászon ületetőzsákot, amit Kínából rendeltem krumpliültetéshez, viszont a krumpliról lemondtam apukám javaslatára, mert a krumplira érkező esetleges krumplibogarak a paradicsomokat is megtámadhatták volna, amit nem szerettem volna megkockáztatni.

Paprika, paradicsom:

A paprikák nagyon szépen fejlődnek, bár az egyiknek a leveleit megégette kicsit a nap, amikor kiültettem őket. A paprika palántákat apukámtól kaptam, mert ő otthon úgyis sokat ültetett, de a paradicsomokkal én próbálkoztam. Ezeket most fogom majd kiültetni, amint sikerül egy újabb adag földet beszereznem (a föld beszerzése az emeleti kerthez egyébként elég sok fejtörést okozott: nagyon sok kellett belőle, és autó nélkül nem volt egyszerű az 50 literes zsákokat hazajuttatni). Amint lesz ezeken termés, jelentkezem a fejleményekkel :)

Csíráztatás tojáshéjban? Mi az éj?!

Egyre több helyen lehet látni, hogy tojáshéjban csíráztatnak. Arra gondoltam, hogy én is kipróbálom ezt az elsőre talán furcsán hangzó módszert, mert imádom az ilyesmiket és kíváncsi voltam, hogy működik-e és hogy mennyire praktikus, főleg balkonkertben. Ebben a cikkben összegyűjtöttem, hogy miért jó és hogyan kezdhetünk hozzá a tojáshéjas projektünknek.

A3pfamily | Shuttersctock és Waltons

Miért jó? 

A tojáshéj teli van mésszel, ami nagyon fontos a növények számára, létfontosságú a megfelelő növekedésükhöz. A tojáshéjjal való csíráztatás és későbbi kiültetés során a növény hozzájuthat a tojáshéjban található kalciumhoz, ami elősegíti a növekedését, a tojáshéj pedig természetesen úton lebomlik majd. A tojáshéjas palántázás mellett ki lehet próbálni azt is, hogy nagyon finomra daráljuk vagy őröljuk a megtisztított tojáshéjat, felöntjük vízzel és pár napig állni hagyjuk, majd ezzel a keverékkel öntözzük meg a zöldségeinket, természetes módon trágyázva így őket. 

Ezen kívül a tojáshéj védi is a növényt, például a csigákkal szemben is, a puhatestűeket ugyanis felsértené a tojáshéj éle - bár ez a balkonkertünkben nem valószínű, hogy problémát jelentene. Mindemellett olcsó és környezetbarát megoldás.

Mi kell hozzá? 

Tojáshéj, tojástartó, szög, kicsi lapát vagy kanál, palántaföld, vetőmag, vízpermetező

Hogyan csináld? 

1. Kidobás helyett gyűjtsd össze a tojáshéjat! Ha tudod előre, hogy palántázásra akarod használni, eleve úgy üsd fel a tojást, hogy az egyik felét vagy a felső harmadát le tudd szedni, az alsó része viszont épp maradjon. 

2. Alaposan mosd meg a tojáshéjakat. Ha aggódsz a szalmonella miatt, ahhogy néhány percbe beleteheted a tojáshéjakat forrásban lévő vízbe. 

3. Egy vékony szöggel vagy más helyes tárggyal óvatosan szúrj egy lyukat a tojáshéj aljára. Erre a megfelelő vízelvezetés miatt van szükség, hogy a palánta gyökere ne álljon folyamatosan vízben.

4. Töltsd fel palántafölddel a tojáshéjakat egy kis kézilapát vagy kanál segítségével. 

5. Helyezd be a földbe a vetőmagokat (a csomagoláson jelzett mélységbe), majd nedvesítsd meg a földet egy vízpermetező segítségével. A tojások ezután visszahelyezhetők a tojástartóba, amiben praktikusan tárolhatjuk őket, amíg megnő a palántánk.

Amikor kész a palánta...

Ha kellően megerősödött és legalább két normális levelet hozott a palánta, akkor ki lehet ültetni egy nagyobb cserépbe, vagy akár a szabadba is. A kiültetéshez csak finoman nyomjuk össze a tojáshéjat a markunkban, majd egy-két héjdarabot szedjünk le a palánta aljáról, hogy a gyökérzet könnyen kijuthasson a tojásból. A palántát így, összetört tojáshéjjal együtt ültessük be a földbe.

Amint nekem is készen állnak a palánták a kiültetésre, jelentkezem a tapasztalatokkal. Egyesek vitatják, hogy volna bármilyen gyakorlati értelme a tojáséjban palántázásnak, mondván, hogy igazán csak akkor trágyázza a földtet, amikor teljesen lebomlik a tojáshéj, ami pedig hosszú időt vesz igénybe. Majd meglátjuk, hogy ezen kívül is megéri-e a tojáshéjakkal bajlódni...

Kész a terv: idén ezt fogok termeszteni az erkélyen

A Balkonkertünk megtervezése című bejegyzésemben már megírtam, hogy a kevés hely előretervezést igényel: jó, ha előre kigondoljuk, hogy milyen zöldségeket, fűszernövényeket, netalántán gyümölcsöket, és hogy azokból is milyen mennyiségben szeretnénk termeszteni az erkélyünkön. Ehhez híven én is megterveztem előre az idei emeleti kertemet: az éppen készülő raklapos növénytartókat, négy közepes ültetőládát, egy normál balkonládát, három nagyobb és öt közepes ületetőcserepet fogok biztosan bevonni a termesztésbe :)

Emeleti kertem terve: idén ezeket a növényeket fogom termeszteni az erkélyünkön.

Zöldségek: nagyobb mennyiségben koktélparadicsomot fogok termeszteni, mert az nagy kedvenc nálunk, sőt nassolni is tökéletes :) A paradicsom nagyon fény- és melegigényes, ezért jó helye lesz a DDNy-i tájolású, napfénynek erősen kitett erkélyünkön, viszont gyakran is kell majd locsolni. Hasonló igaz a paprikára is. A hagyma nem igényel olyan nagyon sok vizet, de az ennyire kitett helyeken azért ezt is locsolni kell majd. Dughagymát és magról sarjadékhagymát is tervezek vetni, majd meglátom, hogy melyikkel járok jobban. Megpróbálkozok spenót és néhány fejessaláta termesztésével is, illetve szeretnék esélyt adni a cukkini termesztésére is, amire két közepes ültetőládát szánok. Végül pedig kipróbálom majd a krumpli termesztését is. Ehhez rendeltem a netről 800 forintért egy ültetőzsákot, amiből a kifejlett krumplikat egy oldalsó tépőzáras ablakon keresztül könnyen ki lehet szedni. Ha működik a dolog, mindenképpen megírom! :) 

Gyümölcsök: mindenképpen szeretnék saját epret az erkélyünkre, mert az az egyik kedvenc gyümölcsöm és nagyon nagy mennyiségben meg tudok enni belőle. Az eper is szereti a kitett erkélyeket, és elég vízigényes. A javaslatok szerint a balkonkertünkbe válasszunk folyton növő szamóca palántát, hogy egész nyáron csipegethessünk belőle.

Fűszernövények: azokat a fűszernövényeket választottam, amelyeket a leggyakrabban használnom, és szárítva vagy fagyasztva télre is el tudok raktározni belőlük. A kedvencem a petrezselyem, amiből szinte minden ételbe lehet tenni, a mentát teaként, limonádéba vagy csokis sütik alapanyagaként szoktam leginkább használni, a citromfüvet hasonlóképpen, a bazsalikomot pedig mi leginkább húsos ételekhez vagy pizzákhoz fogyasztjuk.

Felkészülve a vetésre: vetőmagok és a dughagymák. A krumplikat még későbbre várom.