Csíráztatás tojáshéjban? Mi az éj?!

Egyre több helyen lehet látni, hogy tojáshéjban csíráztatnak. Arra gondoltam, hogy én is kipróbálom ezt az elsőre talán furcsán hangzó módszert, mert imádom az ilyesmiket és kíváncsi voltam, hogy működik-e és hogy mennyire praktikus, főleg balkonkertben. Ebben a cikkben összegyűjtöttem, hogy miért jó és hogyan kezdhetünk hozzá a tojáshéjas projektünknek.

A3pfamily | Shuttersctock és Waltons

Miért jó? 

A tojáshéj teli van mésszel, ami nagyon fontos a növények számára, létfontosságú a megfelelő növekedésükhöz. A tojáshéjjal való csíráztatás és későbbi kiültetés során a növény hozzájuthat a tojáshéjban található kalciumhoz, ami elősegíti a növekedését, a tojáshéj pedig természetesen úton lebomlik majd. A tojáshéjas palántázás mellett ki lehet próbálni azt is, hogy nagyon finomra daráljuk vagy őröljuk a megtisztított tojáshéjat, felöntjük vízzel és pár napig állni hagyjuk, majd ezzel a keverékkel öntözzük meg a zöldségeinket, természetes módon trágyázva így őket. 

Ezen kívül a tojáshéj védi is a növényt, például a csigákkal szemben is, a puhatestűeket ugyanis felsértené a tojáshéj éle - bár ez a balkonkertünkben nem valószínű, hogy problémát jelentene. Mindemellett olcsó és környezetbarát megoldás.

Mi kell hozzá? 

Tojáshéj, tojástartó, szög, kicsi lapát vagy kanál, palántaföld, vetőmag, vízpermetező

Hogyan csináld? 

1. Kidobás helyett gyűjtsd össze a tojáshéjat! Ha tudod előre, hogy palántázásra akarod használni, eleve úgy üsd fel a tojást, hogy az egyik felét vagy a felső harmadát le tudd szedni, az alsó része viszont épp maradjon. 

2. Alaposan mosd meg a tojáshéjakat. Ha aggódsz a szalmonella miatt, ahhogy néhány percbe beleteheted a tojáshéjakat forrásban lévő vízbe. 

3. Egy vékony szöggel vagy más helyes tárggyal óvatosan szúrj egy lyukat a tojáshéj aljára. Erre a megfelelő vízelvezetés miatt van szükség, hogy a palánta gyökere ne álljon folyamatosan vízben.

4. Töltsd fel palántafölddel a tojáshéjakat egy kis kézilapát vagy kanál segítségével. 

5. Helyezd be a földbe a vetőmagokat (a csomagoláson jelzett mélységbe), majd nedvesítsd meg a földet egy vízpermetező segítségével. A tojások ezután visszahelyezhetők a tojástartóba, amiben praktikusan tárolhatjuk őket, amíg megnő a palántánk.

Amikor kész a palánta...

Ha kellően megerősödött és legalább két normális levelet hozott a palánta, akkor ki lehet ültetni egy nagyobb cserépbe, vagy akár a szabadba is. A kiültetéshez csak finoman nyomjuk össze a tojáshéjat a markunkban, majd egy-két héjdarabot szedjünk le a palánta aljáról, hogy a gyökérzet könnyen kijuthasson a tojásból. A palántát így, összetört tojáshéjjal együtt ültessük be a földbe.

Amint nekem is készen állnak a palánták a kiültetésre, jelentkezem a tapasztalatokkal. Egyesek vitatják, hogy volna bármilyen gyakorlati értelme a tojáséjban palántázásnak, mondván, hogy igazán csak akkor trágyázza a földtet, amikor teljesen lebomlik a tojáshéj, ami pedig hosszú időt vesz igénybe. Majd meglátjuk, hogy ezen kívül is megéri-e a tojáshéjakkal bajlódni...

Kész a terv: idén ezt fogok termeszteni az erkélyen

A Balkonkertünk megtervezése című bejegyzésemben már megírtam, hogy a kevés hely előretervezést igényel: jó, ha előre kigondoljuk, hogy milyen zöldségeket, fűszernövényeket, netalántán gyümölcsöket, és hogy azokból is milyen mennyiségben szeretnénk termeszteni az erkélyünkön. Ehhez híven én is megterveztem előre az idei emeleti kertemet: az éppen készülő raklapos növénytartókat, négy közepes ültetőládát, egy normál balkonládát, három nagyobb és öt közepes ületetőcserepet fogok biztosan bevonni a termesztésbe :)

Emeleti kertem terve: idén ezeket a növényeket fogom termeszteni az erkélyünkön.

Zöldségek: nagyobb mennyiségben koktélparadicsomot fogok termeszteni, mert az nagy kedvenc nálunk, sőt nassolni is tökéletes :) A paradicsom nagyon fény- és melegigényes, ezért jó helye lesz a DDNy-i tájolású, napfénynek erősen kitett erkélyünkön, viszont gyakran is kell majd locsolni. Hasonló igaz a paprikára is. A hagyma nem igényel olyan nagyon sok vizet, de az ennyire kitett helyeken azért ezt is locsolni kell majd. Dughagymát és magról sarjadékhagymát is tervezek vetni, majd meglátom, hogy melyikkel járok jobban. Megpróbálkozok spenót és néhány fejessaláta termesztésével is, illetve szeretnék esélyt adni a cukkini termesztésére is, amire két közepes ültetőládát szánok. Végül pedig kipróbálom majd a krumpli termesztését is. Ehhez rendeltem a netről 800 forintért egy ültetőzsákot, amiből a kifejlett krumplikat egy oldalsó tépőzáras ablakon keresztül könnyen ki lehet szedni. Ha működik a dolog, mindenképpen megírom! :) 

Gyümölcsök: mindenképpen szeretnék saját epret az erkélyünkre, mert az az egyik kedvenc gyümölcsöm és nagyon nagy mennyiségben meg tudok enni belőle. Az eper is szereti a kitett erkélyeket, és elég vízigényes. A javaslatok szerint a balkonkertünkbe válasszunk folyton növő szamóca palántát, hogy egész nyáron csipegethessünk belőle.

Fűszernövények: azokat a fűszernövényeket választottam, amelyeket a leggyakrabban használnom, és szárítva vagy fagyasztva télre is el tudok raktározni belőlük. A kedvencem a petrezselyem, amiből szinte minden ételbe lehet tenni, a mentát teaként, limonádéba vagy csokis sütik alapanyagaként szoktam leginkább használni, a citromfüvet hasonlóképpen, a bazsalikomot pedig mi leginkább húsos ételekhez vagy pizzákhoz fogyasztjuk.

Felkészülve a vetésre: vetőmagok és a dughagymák. A krumplikat még későbbre várom.

Raklapos növénytartó barkácsolása lakásban: buktatók és költségek

Nemrég a fejembe vettem, hogy veszek 4 raklapot és az egyikbôl beltéri növénytartót, a másik háromból pedig kültéri fûszernövényes és epertermesztô ládákat barkácsolok a balkonkertünkbe. Kezdô barkácsolóként jóformán csak egy fúró- és csavarozógép állt ehhez a rendelkezésemre, minden más alapanyagot és eszközt be kellett szereznem. Ebben a posztban leírom, hogy milyen anyagi költséggel kell számolnia annak, aki ehhez hasonló barkácsolós (DIY) projektre adja a fejét, illetve hogy milyen nehézségekkel szembesülhetünk, ha a kivitelezést egy emeleti lakásban fogjuk végezni.

Raklapok: talán sejthetô, hogy a raklapok beszerzése és ára a legkritikusabb pontja a projektünknek. Az utóbbi években eléggé népszerűek lettek a raklapokból készített bútorok, ágyak, és mindenféle hasonló barkácsolós dolgok, aminek következtében megdrágult a raklap. Az elsô kérdés persze az, hogy honnan szerezzünk raklapot. Nos, nekem az volt a meglátásom, hogy akinek nincsen kocsija, annak igencsak szűkek a lehetőségei.

Raklapot rendelhetünk fatelepekről és raklapforgalmazó cégektől, de ezek telephelyi jellemzően a városok szélein találhatók. Akinek van autója, el tud menni személyesen a raklapokért, de akkor is csak mondjuk 3-4 raklapot tud egyszerre bepakolni egy személygépkocsiba, mivel egy átlagos raklap 120x80 cm méretű és körülbelül 20 kg. Persze lehet, hogy ennyi pont elég is a faládákhoz. Akinek nincs kocsija, annak házhozszállítást kell kérnie, aminek igen borsos ára van. Annál a cégnél, ahonnan én rendeltem és házhoz szállíttattam a raklapokat, ott az új EUR típusú raklapok körülbelül 4.000 forintba kerültek, míg a használtakat 2.800-3.000 forintért kínálták. A kiszállítás díját a rendelt raklapok össztömege határozza meg - az én 4 darab használt raklapom szállítási díja további 9.000 forintba került. Amit érdemes még észben tartani, az az, hogy a házhozszállítás nem feltétlenül foglalja magába az emeletre való kézbesítést, magyarul a lépcsőházig elviszi a futár a raklapokat, de az emeleti lakásunkba magunknak kell megoldani a felcipelést. Mint mondtam, 20 kg egy raklap, én abban is elfáradtam, amíg be- majd kipakoltam a 4 raklapot a liftből és eljuttam őket a lakásunkig, nemhogy ha nem lett volna lift a házban...

Raklapot vehetünk barkácsáruházakban is (például az OBI-ban vagy a Praktikerben), itt azonban igényes és gyalult raklapokat kínálnak, elsősorban bútoralapanyag gyanánt, így 6.000-1.000 forintot is elkérnek egy raklapért. Alternatívaként szétnézhetünk a különböző adok-veszek oldalakon (például a Jófogáson), ahol tényleg nagyon olcsón (például 800-1.000 forintos áron) lehet használt raklapokhoz jutni, ugyanakkor ez is csak akkor oldható meg, ha az embernek van autója.

Plusz deszkák: ezek a deszkák a növények és a földjük alá lesznek behelyezve. Ezek pontos helyét és méretét ízlés szerint választhatjuk meg, én a költségek minimalizálására törekedtem, ezért a legkevesebb anyagot és költséget igénylő megoldást választottam. Ehhez igazodva raklaponként körülbelül 240 cm deszkára van szükség (10 cm széles változat). Autó hiján a legközelebbi barkácsáruházból szereztünk be 4 darab 3 méteres deszkát, aminek darabja 1.200 forintba került. A deszkák méretre darabolását már a barkácsáruházban is kérhetjük, ennek ára az OBI-ban például 50 forint volt vágásonként, ami deszkánként 300 forintot jelentene.

Én az otthoni darabolást választottam, ami autó nélkül azt jelentette, hogy ketten megfogtuk a 4 deszkát és szépen hazasétáltunk velük. Az otthoni daraboláshoz vettem egy kézifûrészt 1.400 forintért, a deszkákat pedig csavarokkal rögzítettem, amelyekbôl egy 60 darabos csomagot 950 forintért tudtam beszerezni. A maradék deszkákból valószínûleg lábat fogok barkácsolni a raklapládák alá, ugyis a raklapok (fôleg a használtak) nem precíziós termékek, attól, hogy van egy adott méretük, nagyon nem pontosan vannak összerakva, ezért jelen pillanatban még billegnek és könnyen fel is borulhatnak.

Csiszolás: mind a raklapokat, mind a zsaludeszkákat le kell csiszolni vagy gyalulni. Akinek van gyalugépe, annak szerencséje van, ellenkezô esetben kézzel lehet próbálkozni csiszolólapok segítségével. Én ehhez két különbözô finomságú csiszolópapírt vettem tekercs formájában 950 és 990 forintért. A kézi csiszoláshoz mindenképp szükség van egy védôkesztyûre, ami egyébként is hasznos a faanyag mozgatásához a szálkák miatt. Nekem egy pár viszonylag jó kesztyût 940 forintért sikerült beszereznem.

Festés és lakkozás: ha költségminimalizálásra törekszünk, akkor nagyjából késznek vehetjük a raklapos növényládánkat. Én viszont le is lakkoztam ôket, egyrészt mert a beltéri használatra szánt darab jó, ha tényleg jól mutat a lakásban, másrészt a lakk védi a kültéri raklapokat, így talán tartósabbak lesznek (plusz ezek is jól néznek majd ki az erkélyünkön. Egy raklap lefestése elfogyaszt egy 0.75 literes lakkot, ami az olcsóbb márkákból kb. 2.600 forintba kerül. A festéshez ecsetre és takarófóliára van szükség, hogy ne kenjük össze a padlónkat a lakkal. Én az ecsetet 800, a takarófóliát 1.000 forintért vettem.

A munkafolyamat felénél: bal oldalt az éppen csuszolt raklap az eredeti színében, jobb oldalt pedig az egy réteg lakkal lekent raklap látható.

Megéri-e? A faláda barkácsolási projekt költségvetése:

4 raklap + házhozszállítási díj: 4x2.800 + 9.000 = 20.200
Plusz deszkák + kézifűrész + csavarok: 4x1.200 + 1.400 + 950 = 7.150
Csiszolópapír + munkáskesztyű: (950 + 990) + 940 = 2.880
Lazúr fára + ecset + takarófólia festéshez: 4x2.500 + 800 + 1.000 = 11.800
__________________________________________________
Összesen: ~ 42.000 forint

A végösszegből látszik, hogy akármennyire is próbáljuk minél olcsóbban megúszni a ládák elkészítését, az alapanyag nagyon drága, főleg ha kezdő barkácsolóként az eszközöket is be kell szereznünk, így elgondolkozhatunk, hogy megéri-e? 

A barkácsolás nagyon jó kikapcsolódás, így aki élvezi, annak biztosan megéri. Aki viszont nincs oda ezért, csak olcsón akarja megúszi a neten látott raklapos ötleteket, az csalódni fog: nemcsak hogy drága, de időigényes és többször is váratlan bukkanókba és nehézségekbe ütközhetünk, főleg ha egy emeleti lakásban próbáljuk elvégezni a munkálatokat. Ez egyébként igaz minden más raklapbútorra is, például a manapság nagyon felkapott raklapágyra is. Gondoljuk végig, hogy egy lakóközösségben csak napközben tudunk dolgozni (csiszolás, fúrás hangos), de hétvégén még napközben is neheztelhetnek ránk a zajért, vagyis csak korlátozottak a lehetőségeink és csak lassan tudunk munka mellett haladni a munkával. Rendes gép nélkül a csiszolás is hosszú és fárasztó folyamat, és nem lesz tökéletes az eredmény (nem is feltétlenül kell annak lennie, de ha tökéletest várunk, megint csak csalódni fogunk). Emellett kicsi a hely, mindent kerülgetni kell, ráadásul ha nincs kocsink, akkor a beszerzés is csak több körben, sokszor cipekedés árán lehetséges.

Mindennek ellenére nagyon örülök, hogy belevágtam ebbe a projektbe, mert mint kiderült, én a barkácsolást élvezők csoportjába tartozok :) A végeredmény pedig pont olyan lesz, amilyet szerettem volna. Magáról a barkácsolási munkafolyamatról a következő két hétben fogok beszámolni és részletes leírást adni.

Sugárarália (Schefflera Arboricola) gondozása és szaporítása

Nemcsak az erkélyünket varázsolhatjuk kertté, hanem a lakásunkba is bevezethetjük a természetet a jól megválasztott szobanövények segítségével. Az első szobanövény, amelyet szeretnék bemutatni nektek, az a magyarul sugáraráliaként, angolul pedig törpe esernyőfaként ismert Schefflera Abricola. A Taiwan és Hainan szigeteken őshonos növény hazánkban is kedvelt, én pedig akkor jutottam három levágott hajtásához, amikor az egyetemi tanszékünkön lévő sugáraráliákat vissza lettek metszve.

Gondozása:

Elhelyezés: fényigényes növény, ezért fényes, de közvetlen napsugárzástól védett helyre érdemes helyezni. 15-21°C között érzik magukat a legjobban, télen is figyelni kell, hogy legalább 15°C hőmérsékletű helyen tartsuk. 

Öntözés: a sugárarália földje legyen mindig nedves, de sose álljon alatta a víz. A legjobb, ha addig locsoljuk, amíg éppen megjelenik a víz az alátétjében. Locsolás után érdemes gyakran ellenőrizni az ujjunkkal, hogy nedves-e még a földje, ugyanis nem szereti, ha kiszárad a földje. A növekedési időszaka április és szeptember közé esik, ilyenkor gyakrabban kell öntözni. 

Párásítás: trópusi növény lévén a sugárarália a páradús környezetben érzi jól magát, ezért ajánlott párásítani körülött a levelek vízzel való permetezésével, illetve a cserép alá helyezett kavicsággyal.

Tápoldatozás: tavasztól őszig hetente tápoldatozzuk, hogy egészségesen fejlődhessen a növényünk.

Metszés: a sugáraráliát kedvünkre formázhatjuk a hajtások visszametszésével. A formázáson kívül új hajtások növekedését is elősegítni a visszametszés. A legjobb, ha a metszést tavasszal végezzük, de érdemes folyamatosan eltávolítani a megbarnult, elszáradt vagy megbetegedett hajtásokat, leveleket.

Átültetés: az átültetés 2-3 évente tavasszal esedékes, amikor a gyökerek már kilátszanak a cserép alján, utána pedig legalább 8 héten át szüneteltetni kell a tápoldatozást. Az átültetéshez használjunk jó vízáteresztésű virágföldet - ajánlott például durvaszemcsés homokot, aprószemű kavicsot vagy perlitet keverni általános virágföldhöz, hogy növeljük annak vízáteresztő képességét.

Szaporítása:

A sugárarália legegyszerűbben a hajtásról vagy levélről szaporítható. Nekem az előbbiről van tapasztalatom: három visszavágott szárat hoztam haza, amelyekről az alsó néhány levelet leszedtem, majd naponta-kétnaponta cserélt vízbe téve gyökereztettem. A gyökereztetés általában 4-12 hétig tart, az én esetemben 8 hétbe telt, míg az egyiknek szép sűrű gyökérzete fejlődőtt. Ezután földbe tettem őket. A két kisebb gyökérzetű hajtás sajnos nem fogant meg és ledobta a leveleit, de a fejlett gyökérzetű hajtás nagyon hamar, körülbelül 2 héten belül új levelehet hozott az eredeti három mellé. A képeken a mostani állapotában (2 hónappal a földbe ültetés után) láthatjátok a sikeresen gyökereztetett sugáraráliámat, a sok új hajtásával.

Egyéb tudnivalók a sugáraráliáról: 

1. Túllocsolás esetén elszáradnak a levelei, illetve megfeketedhetnek a gyökerei. A gyakorta száraz föld ezzel szemben a levelek megbarnulásához vezet.
2. A sugárarália mérgező növény, ezért tartsuk olyan helyen, ahol a gyerekek vagy házikedvencünk nem érheti el. Ha arra gyanakszunk, hogy mégis megkóstolták a sugáraráliánkat, forduljunk a megfelelő orvoshoz.
3. A növény nedve bőrirritációt okozhat, ezért az átültetést és visszametszést érdemes lehet gumikesztyűben végezni.
4. A sugárarália nagyon hatékony levegőtisztító növény.